
Az íjkészítésben, bútoriparban, faszobrászatban és dísztárgykészítésben is használt alapanyag fafajának megismerését követően érdemes felmászni a kb. 750 méterre álló Dr. Majer Antal-kilátóba. A kitérő mentén egy emlékhely is található, melyet dr. Majer Antal erdőmérnök, egyetemi tanár, a Bakony tiszafása című könyv szerzőjének emlékére állítottak, aki az erdőművelés minden területén maradandót alkotott. A kapun kiérve védőházat találunk, amely remek helyszín egy rövid pihenőre a csúcsra indulás előtt. A kilátó 17,5 méter magas pihenőszintjéről gyönyörű körpanoráma nyílik.
Visszaindulva a tanösvény követi a pirossáv-jelzés nyomvonalát, amelyen továbbhaladva először a tiszafásra jellemző erdőnevelési szempontokat ismertetik a táblák. Ez az árnytűrő fafaj jól sarjadzik, és ez a tulajdonsága idős koráig jellemző rá. A populációk fennmaradásának érdekében kiemelt fontosságú a bükk elegyes állomány optimális záródásának fenntartása, mellyel támogatni lehet az alsó szintbe szorult egyedek virágzását és terméskötését.
A következő állomáson két igencsak meghatározó növényfajjal ismerkedhetnek meg a látogatók, melyek kisebb-nagyobb foltokban végigkísérik az útvonalat. Az egyik a jellegzetes leveleiről könnyen azonosítható védett, örökzöld babérboroszlán, a másik pedig a gyorsan terjedő, középmagas sásféle, a bükksás. Kora tavasszal egybefüggő hóvirágmező díszíti a hegyoldalt, majd a medvehagyma harsány és illatozó zöldje borítja a talajt.

Az ösvény a következő állomásig gyakran egészen szűk sziklaperemek mentén vezet, melynek köszönhetően több helyen is remek kilátás nyílik a hegyoldal alatt elterülő tájra. A tiszafa „LEG”-ek állomásán bemutatják a hazai és világviszonylatban is a legnagyobb és legidősebb tiszafákat. Ahogy a magyarországi erdőkre, úgy a környező területekre is jellemző a gím- és a dámszarvas, az őz, a muflon és a vaddisznó jelenléte. Az utolsó előtti állomás róluk szól, és mivel a nagyvadszám az erdők tűrőképessége fölött van, rendkívül fontos az egész terület kerítéssel való védelme.

Itt a tiszafa jellemzően pontszerű elterjedéséről olvashatunk. Nagyobb egyedszámban Európa-szerte hét területen fordul elő, köztük van a most megismert Szentgáli tiszafás is. A tanösvény a hegy lábánál, a kerítés mentén vezet vissza a kiindulópontra, és közben a hegyoldalra feltekintve több helyről is láthatók a bükkösök árnyékában sötétlő tiszafaegyedek.
A túrát érdemes Bánd települést érintve zárni, a szabadon látogatható Essegvár romjainak megtekintésével. Az eredeti vár feltehetően a 13. században épült, melynek mindennapos életében fontos szerepet játszhattak a közeli erdők és a benne megtelepedett értékes tiszafa.
Cserményiné Váradi Melinda,
Zeitler Levente
VERGA Zrt.
Ez is érdekelheti: