0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 7.

Őshonos tiszafás a bükkösök árnyékában

Szentgál és Bánd települések határában, hatalmas bükkösök árnyékában egy különleges, a sziklaerdőket kedvelő örökzöld fafajt rejt magában az erdő.
Tanösvény a tiszafáson keresztül
Tanösvény a tiszafáson keresztül

Az íjkészítésben, bútoriparban, faszobrászatban és dísztárgykészítésben is használt alapanyag fafajának megismerését követően érdemes felmászni a kb. 750 méterre álló Dr. Majer Antal-kilátóba. A kitérő mentén egy emlékhely is található, melyet dr. Majer Antal erdőmérnök, egyetemi tanár, a Bakony tiszafása című könyv szerzőjének emlékére állítottak, aki az erdőművelés minden területén maradandót alkotott. A kapun kiérve védőházat találunk, amely remek helyszín egy rövid pihenőre a csúcsra indulás előtt. A kilátó 17,5 méter magas pihenőszintjéről gyönyörű körpanoráma nyílik.

Megcsodálhatók a Bakony északi és déli vonulatai, de tiszta időben jól látható a Balaton, nyugati irányban pedig akár még az Alpok csúcsai is kivehetők.

Visszaindulva a tanösvény követi a pirossáv-jelzés nyomvonalát, amelyen továbbhaladva először a tiszafásra jellemző erdőnevelési szempontokat ismertetik a táblák. Ez az árnytűrő fafaj jól sarjadzik, és ez a tulajdonsága idős koráig jellemző rá. A populációk fennmaradásának érdekében kiemelt fontosságú a bükk elegyes állomány optimális záródásának fenntartása, mellyel támogatni lehet az alsó szintbe szorult egyedek virágzását és terméskötését.

A következő állomáson két igencsak meghatározó növényfajjal ismerkedhetnek meg a látogatók, melyek kisebb-nagyobb foltokban végigkísérik az útvonalat. Az egyik a jellegzetes leveleiről könnyen azonosítható védett, örökzöld babérboroszlán, a másik pedig a gyorsan terjedő, középmagas sásféle, a bükksás. Kora tavasszal egybefüggő hóvirágmező díszíti a hegyoldalt, majd a medvehagyma harsány és illatozó zöldje borítja a talajt.

fedett pihenőhelytőlgyalogosan lehet megközelíteni
A fedett pihenőhelytől gyalogosan lehet megközelíteni

Az ösvény a következő állomásig gyakran egészen szűk sziklaperemek mentén vezet, melynek köszönhetően több helyen is remek kilátás nyílik a hegyoldal alatt elterülő tájra. A tiszafa „LEG”-ek állomásán bemutatják a hazai és világviszonylatban is a legnagyobb és legidősebb tiszafákat. Ahogy a magyarországi erdőkre, úgy a környező területekre is jellemző a gím- és a dámszarvas, az őz, a muflon és a vaddisznó jelenléte. Az utolsó előtti állomás róluk szól, és mivel a nagyvadszám az erdők tűrőképessége fölött van, rendkívül fontos az egész terület kerítéssel való védelme.

A záró állomás előtt érdemes egy rövid pihenőt tenni a 2020-ban felújított Tóni bácsi kunyhójához, ahonnan csodálatos panoráma tárul az erdőjárók elé. Az ösvény a pihenőhelytől már lefelé vezet.
Utunk során gyakranláthatunk babérboroszlánt
Utunk során gyakran láthatunk babérboroszlánt
A kapun kiérve egyből érzékelhető a kerítés jelentősége, a kerítésen kívül sokkal gyérebb aljnövényzet és cserjeszint kíséri az utunkat a völgy aljában lévő utolsó állomáshoz.

Itt a tiszafa jellemzően pontszerű elterjedéséről olvashatunk. Nagyobb egyedszámban Európa-szerte hét területen fordul elő, köztük van a most megismert Szentgáli tiszafás is. A tanösvény a hegy lábánál, a kerítés mentén vezet vissza a kiindulópontra, és közben a hegyoldalra feltekintve több helyről is láthatók a bükkösök árnyékában sötétlő tiszafaegyedek.

A túrát érdemes Bánd települést érintve zárni, a szabadon látogatható Essegvár romjainak megtekintésével. Az eredeti vár feltehetően a 13. században épült, melynek mindennapos életében fontos szerepet játszhattak a közeli erdők és a benne megtelepedett értékes tiszafa.

Cserményiné Váradi Melinda,
Zeitler Levente
VERGA Zrt.

Ez is érdekelheti:

Forrás: A Mi Erdőnk

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: