Az itthon megtermelt alig 17200 tonnás mennyiség pedig nem elégíti ki az ország szükségletét. Azért a bizakodók véleménye szerint vége a lejtmenetnek, a következő évekre kismértékű – de folyamatos – emelkedést várnak. A hazai burgonyatermesztés megerősödését többen is az ÁFA csökkentésében, a tárolók korszerűsítésében, a feldolgozóipar visszacsábításában, a nyugati exportban, de legfőképp az összefogásban látják.
Ha visszatekintünk az elmúlt évre, szembetűnik, hogy az ültetés a szokásosnál későbbi időpontra csúszott, május közepére Németországban a vetőburgonya területek alig 80 százaléka került földbe. Év közben gondot okozott a fitoftóra, a fuzárium, az ervinia és a drótférgek.
A feldolgozott európai burgonyatermelés értéke több mint 9,4 milliárd euró. Németország volt a legnagyobb burgonyatermelő az EU-ban (11,6 millió tonnával, az EU teljes termelésének 24,0 %-a), megelőzve Franciaországot (17,9 %) és Hollandiát (13,4 %). Ez a három uniós ország együttesen adta az EU betakarított burgonyatermelésének többségét (55,4 %) 2023-ban. 2023-ban az EU betakarított burgonyaterületének csaknem 70%-a mindössze öt uniós országra koncentrálódott.
Hazánkban az idei vetőburgonya értékesítési szezon végéhez közeledve, általánosságban elmondható, minden szempontból illeszkedik az eddigi évekhez. A legfrissebb számok szerint 6400 hektár a bejelentett termőterület, amiből a vetőburgonya szaporító terület 80 hektárt tesz ki. Ebből is kiderül, hogy a szaporítóanyag az importőröknél koncentrálódik, így
„Azt látjuk, hogy évről évre kis mértékben nő a forgalmunk. Ez jó jel, ami mutathatja egyrészt a piac tisztulását, másrészt jelentheti azt is, hogy a burgonya ágazat mostanra elérte a mélypontot, és újra növekedési pályára állhat. vannak évről évre visszatérők, újrakezdők, , nekik sokat segítene, ha az étkezési burgonya ára vonzó lenne, ami az elmúlt két-három évben nem volt jellemző”- magyarázta Gárdonyi Zoltán az Agrico Magyarország Kft. kereskedelmi vezetője.
A klímaváltozás magával hozta, hogy egyre inkább a korai szegmensre koncentrálódik a magyar burgonyatermesztés. Nagyjából májustól szeptemberig ontjuk a burgonyát, itt viszont el lehetne gondolkodni a tárolókapacitások fejlesztésén, amire vannak pályázatok.
„A legkeresettebb fajták azok, melyek korán termeszthetők. Egyre gyakoribb igény, hogy jó legyen a szárazságtűrő képessége, tolerálja a hőingadozást, és minél magasabb fokú rezisztenciával rendelkezzen. Ezen dolgoznak az Agrico kollégái. A másik kérdés, hogy érdemes-e ezeket raktározni, vagy az egyszerre piacra zúduló mennyiséggel kell kezdeni valamit, akár exportban gondolkodni”- fogalmazta meg véleményét a szakember.
