0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

„A lehetetlent csak úgy rámondani valamire: gyávaság!”

Ifj. Vándor Zoltán és családja a gazdaság kihívásokkal teli mindennapjai ellenére kitartásuknak és innovatív megoldásaiknak köszönhetően nemcsak a tejtermelésben, hanem a saját feldolgozásban és értékesítésben is sikereket értek el.

Gazdasági adatok

Gazdaságunk mára 110 hektáron gazdálkodik, ebből 20 hektár rét-legelő, 20 hektár lucerna, a többin pedig az állatok takarmányozásához szükséges kukorica és gabonafélék termelése zajlik.

A telepen több mint 250 állat található, jelenleg 30 magyartarka tehenünk, 12 darab vemhes üsző és 8 darab termékenyítésre váró állatunk van. A bikákat 300 kg-os korig tartjuk, majd értékesítjük. A még többségben jelen lévő holstein-frí­zek miatt van viszonyítási alapom, hihetetlen különbség van az azonos korú holstein-fríz és magyartarka egyedek korosztályonkénti fejlődésében!

A tehenek tejtermelése az első laktációban kicsit gyengébb volt, átlagban 4800 kg körüli.

Részt veszünk a tej termelés-ellenőrzésében, és ivadék-teljesítményvizsgálati spermát (ciklusbika) is fogadunk. A második laktációban javult a helyzet, ott már megközelítették a 18 litert is. Néhány egyed az elmúlt hónapokban kezdte a harmadikat, szép, javuló eredményeket várok. Ehhez a termeléshez hozzátartozik az is, hogy a tejtermelés szempontjából lényegesebben gyengébb takarmányozásban részesülnek, mint a holstein-frí­zek. A TMR-t jó minőségű kukorica-silócirok szilázs, lucernaszenázs, réti széna és gazdasági abrak képezi. Nagyon figyelnem kellett az arányokra, mert a bőségesebb takarmányozás eredményeként nemcsak a tejtermelés javult, hanem az állatok is jelentős súlygyarapodásba kezdtek, ami miatt azon aggódtam, hogy ez a termékenyülés rovására megy. Jelenleg napközben a legelőn vannak, majd a fejés után kapják meg a TMR-adagot. Fejés közben a fejőállásban kialakított vályúban, a tejtermelés függvényében, granulált tejelőtápot kapnak pótabrakként az arra érdemesek.

Miért tejelő marha?

Ifj. Vándor Zoltán családi vállalkozásának állatai

A dédnagyapám mind a két világháborút megjárta, és amikor ráerőltették a magyarokra az előző rendszert, akkor őt is kényszerítették, hogy lovát és tehenét beadja a közösbe.

Fiatalon megözvegyült, négy gyermeket nevelt, és azt mondta, ha nem kellett volna róluk gondoskodni, inkább odaveszik, mintsem odaadja az állatokat. Ha belegondolok, nincs oka a ma gazdálkodójának panaszra.

Kisgyerekkorom óta volt jószág a nagyszüleimnél, és édesapám is mindig tartott bikát, disznót, nyulat, tyúkokat otthon, a TSZ-telepen pedig láttam az üzemi tejtermelő teheneket, a fejést és a tejjel teli tartályokat. Folyamatosan az állatok közelében voltam, ott nőttem emberré, el sem tudnám képzelni, milyen lenne nélkülük. Miután édesapám vállalkozóvá válásakor a tejelő tehenek mellett döntött, természetes volt, hogy ezzel foglalkozunk. Megfordult a fejünkben a felszámolás gondolata, amikor a tejkvótarendszer megszűnt. Utólag bánjuk, hogy nem értékesítettük a kvótát (sokan értékesítették). Megszűnt az, amit pénzért vettünk. De ha akkor nem hagytuk abba, most meg már csak azért se! A tejelő tehén a mezőgazdaság nehézipara, és szeretjük a kihívásokat.

Jövőbe tekintés

Nehezen viselem a csalódásokat, kudarcokat, főleg, ha tőlem független okból kell átélnem. De hamar túllendülök ezeken, és olyankor hatalmas dac ébred bennem, mert „A lehetetlent csak úgy rámondani valamire: gyávaság!” – Wass Albert.

Ennek ellenére 2023 tavaszán majdnem „elestünk”. Ugyanis történt ekkor, hogy az addigi felvásárlónk stratégiai okokra hivatkozva nem hosszabbította meg velünk a szerződést.

Sajnos ez akkor sok, kisebb üzemmérettel rendelkező gazdálkodót is érintett. De talán a legnehezebb az volt az egészben, hogy a miértekre nem kaptunk igazi választ akkor sem és azóta sem. Sokáig felvásárló nélkül voltunk, majd végül sikerült egy másik felvásárlóval szerződést kötni.

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: