3. Egészségügyi kérdések
Két vírusos betegség uralja manapság a címlapokat Európában: az ASPv és a PRRSv.
Az afrikai sertéspestis mindig is a figyelem középpontjában volt
Az afrikai sertéspestis vírusa (ASPv) már több mint egy évtizede az európai sertéságazat figyelmének középpontjában áll. A vírus 2007-ben Grúzián, Örményországon és Azerbajdzsánon keresztül érkezett a kontinensre, majd fokozatosan eljutott Oroszországba, Kelet-Európába és végül az Európai Unióba (2014). 2024 végén Közép- és Kelet-Európa nagy részén fertőzött a vírus, valamint néhány nyugat-európai országban is, köztük Svédországban, Belgiumban, Németországban és Olaszországban.
Eddig a Cseh Köztársaság (2017), Belgium (2018) és Svédország (2023) azok az országok, amelyeknek sikerült felszámolnia a vírust – azzal a sajnálatos megjegyzéssel, hogy a vírus 2022-ben visszatért a Cseh Köztársaság egy másik részébe. Ezekben a sikeres esetekben egyszeri fertőzés történt a vaddisznóállományokban, amelyet a megfelelő állategészségügyi politikák együttműködéssel és átláthatósággal való kombinálásával sikerült megfékezni.
Németországban némileg más a helyzet, mivel az országnak hosszú határa van Lengyelországgal, ahol a vírus elszabadult. Ennek következtében folyamatosan fennáll a veszélye annak, hogy a fertőzött vaddisznók újabb hullámai vándorolnak át a határon. Emellett 2024 nyarán a vírus az ország délnyugati részén, Frankfurt am Main közelében bukkant fel. Ez a járvány eddig kihívást jelentett, és különböző gazdaságok megfertőződéséhez is vezetett.

Olaszországnak is nehézségei vannak az ASP megfékezésével. A vírus 2022-ben 5 különböző olaszországi helyszínen jelent meg. Az ötből négyet sikerült megfékezni, de az 5. – északon – komoly állategészségügyi problémákhoz vezetett. A Milánó és Genova környéki régióban a rengeteg vaddisznó, valamint a sertéstelepek miatt a vírusnak sikerült gyorsan elterjednie, ami miatt az elmúlt 2 évben legalább 120 000 házisertést kellett kivágni.
PRRSv: Rosalía Spanyolországban
Egészségügyi szempontból a sertések reproduktív és légzőszervi szindróma vírusa (PRRSv) teljesen más kihívást jelent. Spanyolország már évek óta küzd a PRRS-variáns Rosalía ellen, amely lényegében az amerikai és az európai altípus kombinációja. A korábbi PRRS-változatokhoz képest a Rosalía magasabb szintű elhullást és vetélést okoz a kocáknál, több halva született malacot, valamint magasabb elhullási arányt a tenyésztőknél és a hízlalóknál. Mivel Spanyolország nem exportál élő sertéseket, a Rosalía máshol nem okoz problémát.
PRRSv-ellenőrzési programok folyamatban
Nem meglepő, hogy több ország is kifejezte azt az óhaját, hogy egyszer és mindenkorra ellenőrzés alá vonja a vírust. Magyarország, amely egy központosított országos programot épít ki, azt állítja, hogy sertésállományai készen állnak a PRRS-mentes státusz megszerzésére. Az idei évtől kezdve tilos a PRRS elleni vakcinázás. Dánia ezzel szemben más úton indult el, hogy teljesen felszámolja a vírust. Egy számos ágazati érdekelt fél által támogatott kezdeményezésben a dánok úgy döntöttek, hogy a PRRSv-t a szerológiai vizsgálatokon alapuló nemzeti specifikus-patogénmentes tenyésztési programba foglalják. Ez a program már 2 éve folyik, és ismét az átláthatóság és az együttműködés az alapja. Várhatóan eltart még egy ideig, amíg a vírus fellángol.

forrás: mmg archív