4. Táplálkozás
2022 közepétől életbe lépett a cink-oxid kitiltása a választott malacok takarmányából. Ez a választott malacok tartásának újragondolásához vezetett. Az elválasztás utáni hasmenés megelőzésének módjai a genetika, a vakcinázás és a menedzsment területéről származó megoldásokat foglalnak magukban – de a javasolt megoldások többsége kétségtelenül a sertéstakarmányozás területéről származik.
Bár egyikük sem tekinthető csodaszernek, ez azt mutatja, hogy a piac szívesen talál különböző megoldásokat. A takarmányozással kapcsolatos megoldási ötletek között szerepel a búzakorpa használata a takarmányban, illetve probiotikumok, benzoesavak vagy élesztőtermékek hozzáadása. Ezenkívül nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a malacokat választás előtt megtanítsák a szilárd takarmány fogyasztására, hogy jól felkészültek legyenek.
A nyersfehérje-szint csökkentése
A kutatás egyik alapvető iránya a választott malacok takarmányában a nyersfehérje szintjének csökkentése. Végül is a választáskori takarmányok magas fehérjetartalma hozzájárulhat az választás utáni hasmenés kialakulásához. E megközelítés során számos más kérdéssel is foglalkoznak. A fehérjeforrások amúgy is költségesek, gyakran a fehérjeforrásoknak messziről kell származniuk, ami növeli a sertéstenyésztés CO2-lábnyomát, és a magas fehérjetartalom a környezetbe kibocsátott nitrogén magasabb szintjéhez is vezethet.
A nyersfehérje szintjének csökkentése azonban kiegyensúlyozást igényel, mivel hatással lehet a teljesítményszintre is, ami megnyitja az utat a precíziós technológiák szükségessége előtt. Sok kutatást fordítanak a szintetikusan előállított limitáló aminosavak, például a metionin és a lizin beépítésére. Amennyiben ezeket külön-külön adjuk a takarmányhoz, a nyersfehérje-szintek csökkenthetők.
Következtetés
A sertéstenyésztés aktuális témáit áttekintve arra a következtetésre juthatunk, hogy az EU sertéstenyésztésének jövője nem tűnik túl fényesnek, mivel számos oldalról érkeznek kihívások. A tapasztalatok azonban az antibiotikumos növekedésserkentők betiltásával (2006) vagy a kocaistállók betiltásával (2013) azt mutatták, hogy az új kihívásokkal szemben az európai sertéságazat is folyamatosan újragondolhatja magát, és a legoptimistább, legképzettebb és legelőremutatóbb termelők a jövő vezetői lesznek.
A sertéstenyésztés a jövőben tovább fog fejlődni, ennyi bizonyos. Ha lenne valami, amit az amerikai sertéságazat átvehetne ebből a feltárásból, az az lenne, hogy az európai sertéságazat forró témái az USA számára is fontosak. Lehet, hogy 2025-ben az európai forró témák az amerikai sertéságazat szakemberei számára egy kuncogást, egy homlokráncolás vagy egy vállrándítást eredményeznek. De adjunk egy évtizedet vagy talán kettőt, és bizonyos témák már az Atlanti-óceánt is átlépték.
