A mézhamisítás Európában egyre komolyabb probléma. Ennek ellenére még csak pár laboratóriumban foglalkoznak az édes termék vizsgálatával, melyek közül az egyik az osztrák Sinsoma. A méz esetében ugyanis laboratóriumi teszt nélkül szinte lehetetlen megmondani, hogy hamis-e.

Corinna Wallinger, a cég értékesítési igazgatója szerint igen szoros verseny folyik a technológia fejlesztése és a hamisítók között. A mézben ugyanis nem lehet sem víz, sem cukorszirup az európai szabályozás szerint – emlékeztet a Phys.org.

Azonban a laboratóriumi eredmények alapján ez még mindig egy bevett szokás a forgalmazók részéről a méz mennyiségének növelésére.

2021 és 2022 között az unió által vezetett nyomozás eredménye szerint a vizsgált mézek 46 százaléka hamisított volt. A 2015-17-es időszak 15 százalékos arányához képest ez óriási növekedés. A gyanús termékek 74 százaléka kínai eredetű volt.

A méhészek megélhetése a tét

Ahhoz, hogy a hamisításra könnyebben fény derüljön, az osztrák egészségügyi és élelmiszerbiztonsági ügynökség (AGES) idén először DNS-tesztet is bevet, hogy kiszűrjék a csalásokat.

Emellett az Spar szupermarketlánc szintén DNS-teszteli az általa forgalmazott termékeket.

A hamisított méz amellett hogy becsapja a fogyasztókat, a méhészek megélhetését is veszélyezteti. Az olcsó, importált hamis termékek árával ugyanis nem tudnak versenybe szállni.

„Esélyünk sincs” – szögezte le Matthias Kopetzky, a Wiener Bezirksimkerei méhészet tulajdonosa. Kopetzky 350 családot tart Bécs közelébe, melyek a főváros környéki mezőkön gyűjtik a nektárt.

Az Európai Unió Kína után a második legnagyobb mézelőállítója, azonban a második legnagyobb importtal is rendelkezik az USA után. A EU-ba kerülő termékek javarésze Ukrajnából, Kínából és Argentínából érkezik.

Egy tavaly elfogadott uniós irányelv előírja, hogy

Brüsszel egy szakértői csoportot is létrehozott, amelynek 2028-ig szóló megbízatása „a méz hamisításának felderítésére és a terméknek a termelőig vagy importőrig való visszakövetésére szolgáló módszerek harmonizálására” szól.

Szigorú eljárás

Az osztrák Sinsoma kifejezetten a DNS-tesztekre specializálódott.

„A mézben rengeteg DNS található, melyek információkkal szolgálnak arról a környezetről, melyből a méhek gyűjtötték a nektárt. Minden méznek egyedi DNS-profilja van” – mutatott rá Wallinger.

A cég a méhészek számára 94 euróért kínál alap DNS-tesztet, mellyel a mézben található növényeket mutatják ki. Ez nagyjából a fele annak, amennyibe a pollen tesztelése kerül. Amely méhész él ezzel a lehetőséggel, egy QR-kódot is kap, melyet a méz címkéjén feltüntetve a fogyasztó is leolvashat, és megnézheti, pontosan milyen virágok nektárjából áll a termék.

Wallinger elismerte, hogy szükség van a módszerek szabványosítására, de ennek kidolgozása időbe telik.

Ha arra várunk, hogy létrehozzanak egy szabványosított módszert a hamis mézek kiszűrésére, akkor lemaradunk a hamisítók mögött, foglalta össze a véleményét Wallinger.