Hogyan védhetjük meg növényeinket az éj leple alatt settenkedő csigáktól? Ez bizony érdekes kihívás, de van néhány jó ötlet hozzá. csigák
A csigák kártételének megakadályozásával kapcsolatban elég sok drasztikus ötlet kering, ám nem szabad elfelejteni, hogy
Mivel többféle csiga garázdálkodhat a kertünkben, ezért inkább mellőzzük a halálos mérgeket, illetve az állatkínzásnak minősülő kezeléseket, csalétkeket, mint a só és a sör. A csigaölőkkel pedig nemcsak az a probléma, hogy a csigák ellen hat, kihelyezésével azoknak az állatoknak is ártunk, amelyek jóhiszeműen elfogyasztják a csigákat.
A növények fizikai védelme csigák
A zsenge palánták védelmére használhatunk műanyag flakont vagy üvegbúrát. A növények tövébe szórt kávézacc intenzív illata és dörzsölő tulajdonságának köszönhetően funkcionál természetes riasztóként. Az erős illatú fokhagyma is segíthet távol tartani a csigákat becses növényeinktől. Zúzzunk össze egy gerezd fokhagymát és adjuk hozzá egy locsolókannányi vízhez, aztán ezt a keveréket bőségesen öntözzük ki a kert azon részeire, amelyeket erősen stresszben tartanak a csigák!
Eső után vagy kora reggel szórjuk a növények köré. Alkalmazása során ajánlott porvédő maszkot viselni a belélegzés elkerülése érdekében.
A komposzt varázsa csigák
Az érett komposzt kijuttatása jól táplált, egészségesebb, kártevőkkel (beleértve a csigákat is) szemben ellenállóbb növényeket eredményez. Az erősebb, keményebb levelek, szárak kevésbé vonzóak vagy nehezebben emészthetők lehetnek a csigák számára. Mulcsként való használata segíthet a talajfelszín viszonylagos szárazon tartásában, ami szintén nem kedvez a csigáknak.
Természetes ragadozók ösztönzése

A csigapopuláció kordában tartásához – hangsúlyoznám, nem kiirtásához – a legjobb segítséget kertünk többi állatától kaphatjuk. Mindig érdemes észben tartani, hogy a feladatok delegálásával egyrészt megkönnyíthetjük az életünket, hiszen kevesebb dolgunk lesz, másrészt gazdagabbá, egészségesebbé tehetjük a kertünk ökoszisztémáját, illetve segíthetjük más fajok fennmaradását. Érdemes „megnyitnunk” a kertünket más élőlények (madarak, sünök, békák, gyíkok, rovarok) előtt, mert ők már csak azzal is, hogy ott élnek, és táplálkoznak, rengeteg terhet vesznek le a vállunkról. Nem kell vegyszereket vagy más durva eszközöket bevetnünk. És ami még fontosabb, a kertünk közben lényegében fejlődik. És mi is. Együtt lépegetünk afelé, hogy egy egészséges, harmonikus és minél inkább önfenntartó rendszerré váljunk.
Réz akadályok
A réz kiváló, természetes riasztószer a csigák számára, mivel testük nyálkával borított, enyhe áramütést tapasztalnak, amikor hozzáérnek. Ha rézdrótokkal vesszük körbe ágyásainkat, a csigák egészen biztosan jól meg fogják gondolni, hogy áthaladjanak-e ott. Az is visszatarthatja őket, ha rézből készült eszközöket használunk kertészkedés során, mert munkálkodás közben rézrészecskék szabadulnak el belőlük és vándorolnak a talajba.
Élve elkapó csapda
A csigáknak van az a bosszantó szokásuk, hogy azt szeretik a legjobban, amit mi is. Tehát mondhatjuk úgy is, hogy nagyon hasonló az ízlésünk. De éppen amiatt, hogy mindig éppen arra fáj a foguk, amit mi is szívesen megennénk, úgy tűnhet, ezek az érdekes élőlények az ellenségeink. Pedig valójában fontos szerepük van az ökoszisztémában! Segítik a szerves anyagok lebontását és újrahasznosítását, ürülékükkel hozzájárulnak a talaj termékenységének fokozásához, valamint fontos láncszemet képeznek a táplálékláncban, hozzájárulva a biodiverzitás fenntartásához.
Vajon azért állt elő ez a helyzet, mert valamit nem megfelelően végeztünk? Helyes-e a komposztálási gyakorlatunk? Megtettünk-e mindent a talajunk egészségének megőrzéséért? Tettünk-e olyan lépéseket, amivel kiválthattuk kertünk biodiverzitásának csökkenését? Mennyire voltunk elfogadóak a csigák természetes ellenségeivel szemben? És így tovább.