0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. július 13.

Mi működik a csigák ellen?

Ahogy megenyhül az idő, előkerülnek a kert rettegett, feneketlen bendőjű „rágcsálói”, melyek odavannak az újrasarjadó, finomszerkezetű, zsenge levelekért és a legkedvesebb palántáinkért.

Hogyan védhetjük meg növényeinket az éj leple alatt settenkedő csigáktól? Ez bizony érdekes kihívás, de van néhány jó ötlet hozzá. csigák

csiga

A csigák kártételének megakadályozásával kapcsolatban elég sok drasztikus ötlet kering, ám nem szabad elfelejteni, hogy

az éti csiga védett állat hazánkban, ezért ebben a kérdésben is kíméletesen kell eljárnunk.

Mivel többféle csiga garázdálkodhat a kertünkben, ezért inkább mellőzzük a halálos mérgeket, illetve az állatkínzásnak minősülő kezeléseket, csalétkeket, mint a só és a sör. A csigaölőkkel pedig nemcsak az a probléma, hogy a csigák ellen hat, kihelyezésével azoknak az állatoknak is ártunk, amelyek jóhiszeműen elfogyasztják a csigákat.

A spanyol meztelencsiga érkezett meg először hazánkbaA növények fizikai védelme csigák

A zsenge palánták védelmére használhatunk műanyag flakont vagy üvegbúrát. A növények tövébe szórt kávézacc intenzív illata és dörzsölő tulajdonságának köszönhetően funkcionál természetes riasztóként. Az erős illatú fokhagyma is segíthet távol tartani a csigákat becses növényeinktől. Zúzzunk össze egy gerezd fokhagymát és adjuk hozzá egy locsolókannányi vízhez, aztán ezt a keveréket bőségesen öntözzük ki a kert azon részeire, amelyeket erősen stresszben tartanak a csigák!

Hatékony kerítést készíthetünk kovaföldből is a csigák és más kártevők ellen. Nem szeretnek átlavírozni rajta, mert kiszárítja a bőrüket.

Eső után vagy kora reggel szórjuk a növények köré. Alkalmazása során ajánlott porvédő maszkot viselni a belélegzés elkerülése érdekében.

A komposzt varázsa csigák

Az érett komposzt kijuttatása jól táplált, egészségesebb, kártevőkkel (beleértve a csigákat is) szemben ellenállóbb növényeket eredményez. Az erősebb, keményebb levelek, szárak kevésbé vonzóak vagy nehezebben emészthetők lehetnek a csigák számára. Mulcsként való használata segíthet a talajfelszín viszonylagos szárazon tartásában, ami szintén nem kedvez a csigáknak.

Természetes ragadozók ösztönzése

sün állatjólét
Fotó: Pixabay

A csigapopuláció kordában tartásához – hangsúlyoznám, nem kiirtásához – a legjobb segítséget kertünk többi állatától kaphatjuk. Mindig érdemes észben tartani, hogy a feladatok delegálásával egyrészt megkönnyíthetjük az életünket, hiszen kevesebb dolgunk lesz, másrészt gazdagabbá, egészségesebbé tehetjük a kertünk ökoszisztémáját, illetve segíthetjük más fajok fennmaradását. Érdemes „megnyitnunk” a kertünket más élőlények (madarak, sünök, békák, gyíkok, rovarok) előtt, mert ők már csak azzal is, hogy ott élnek, és táplálkoznak, rengeteg terhet vesznek le a vállunkról. Nem kell vegyszereket vagy más durva eszközöket bevetnünk. És ami még fontosabb, a kertünk közben lényegében fejlődik. És mi is. Együtt lépegetünk afelé, hogy egy egészséges, harmonikus és minél inkább önfenntartó rendszerré váljunk.

És ha már a ragadozóknál tartunk, saját csirkéink, kacsáink is segíthetnek a csigapopuláció kordában tartásában. A csirkék inkább csak akkor csipegetnek csigákat, ha éppen az útjukba, pontosabban a csőrükbe akadnak kapirgálás közben, míg a kacsák hírhedten nagy csigafogyasztók. Egyes fajták, mint például az indiai futókacsa, kifejezetten hatékonyak a meztelencsigák felkutatásában és elfogyasztásában.

Réz akadályok

A réz kiváló, természetes riasztószer a csigák számára, mivel testük nyálkával borított, enyhe áramütést tapasztalnak, amikor hozzáérnek. Ha rézdrótokkal vesszük körbe ágyásainkat, a csigák egészen biztosan jól meg fogják gondolni, hogy áthaladjanak-e ott. Az is visszatarthatja őket, ha rézből készült eszközöket használunk kertészkedés során, mert munkálkodás közben rézrészecskék szabadulnak el belőlük és vándorolnak a talajba.

Élve elkapó csapda

A csigák kedvelik a nedves, hűvös búvóhelyeket. Ha szándékosan létrehozunk néhány nyirkos, párás menedékhelyet, minden bizonnyal találni fogunk ott csigákat. Aztán összegyűjthetjük és átköltöztethetjük őket máshová.

A csigáknak van az a bosszantó szokásuk, hogy azt szeretik a legjobban, amit mi is. Tehát mondhatjuk úgy is, hogy nagyon hasonló az ízlésünk. De éppen amiatt, hogy mindig éppen arra fáj a foguk, amit mi is szívesen megennénk, úgy tűnhet, ezek az érdekes élőlények az ellenségeink. Pedig valójában fontos szerepük van az ökoszisztémában! Segítik a szerves anyagok lebontását és újrahasznosítását, ürülékükkel hozzájárulnak a talaj termékenységének fokozásához, valamint fontos láncszemet képeznek a táplálékláncban, hozzájárulva a biodiverzitás fenntartásához.

A csigák nem ítélhetők el egyoldalúan, a túlzott csigaszaporulat ugyan rendkívül kártékony, előfordulása esetén mégis azzal érdemes kezdeni, hogy megvizsgáljuk a saját szerepünket.

Vajon azért állt elő ez a helyzet, mert valamit nem megfelelően végeztünk? Helyes-e a komposztálási gyakorlatunk? Megtettünk-e mindent a talajunk egészségének megőrzéséért? Tettünk-e olyan lépéseket, amivel kiválthattuk kertünk biodiverzitásának csökkenését? Mennyire voltunk elfogadóak a csigák természetes ellenségeivel szemben? És így tovább.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: