A beszámoló feltárja, hogyan vált a multifunkcionális mezőgazdaság és az agroturizmus a siker kulcsává a mindössze 2 millió lakosú országban, ahol a gazdaságok jelentős része mindössze néhány hektáron gazdálkodik. Kujáni Katalin, a Kislépték Egyesület elnöke, aki tanulmányútjai során tanulmányozta a szlovén modellt, exkluzív betekintést nyújt mindezek háttérébe.
A modell két alappillére a kistermelők versenyképességének fenntartása és a vidéki élet vonzó legyen mindenki számára.
Szlovénia agrárpolitikája az 1991-es Jugoszlávia szétesése után gyökeresen átalakult. Az országban a mezőgazdasági üzemek jelentős része (mintegy 200 ezer gazdaság) 2 hektáros területen gazdálkodtak. Felismerték, hogy
Ennek érdekében a szlovén kormány 1998-ban egy olyan stratégiát alkotott, amely a multifunkcionális mezőgazdaság támogatására helyezte a hangsúlyt. A 2000-es években megalkotott mezőgazdasági törvény pontosan meghatározta, mi számít kiegészítő tevékenységnek, és ami talán a legfontosabb, hogy magába foglalta a jövedelmi korlátokat. Eszerint a kiegészítő tevékenységből származó bevétel nem haladhatja meg Szlovénia hároméves átlagjövedelmét, a fejletlenebb régiókban pedig az ötéves átlagjövedelmet. Ez a szabályozás ösztönzi a gazdákat a diverzifikálásra, miközben biztosítja, hogy a mezőgazdaság maradjon a fő tevékenységük.
Szervezetbe tömörülő termelők
A stratégia fontos szerepet szánt a szlovén agrárkamarának és az agroturisztikai egyesületnek. Előbbiben (Kmetijsko gozdarska zbornica Slovenije, KGZS) jelenleg 50 szaktanácsadó segíti a termelőket a kiegészítő tevékenységek beindításában, legyen az méhészet, vendéglátás vagy agroturizmus – utóbbi érdekében hosszú távú stratégiát dolgoztak ki, és támogatási rendszereket hoztak létre.
A farmokat négyalmás minősítő rendszer alapján kategorizálják, figyelembe véve a szálláshelyek felszereltségét és a kínált szolgáltatásokat. A szolgáltatások között szerepelhet szállásadás, étkeztetés, lovaglás, piknik, gazdasági múzeum és gazdaságlátogatás, valamint méhészeti és halászati tevékenységek.
A szlovén modell a kezdetektől fogva különös figyelmet fordít a nők szerepére a mezőgazdaságban, de mára a farmturizmus a férfiak számára is fontos bevételi forrássá vált. A 109 ezer szlovén gazdaságból 13 ezer foglalkozik farmturizmussal, és ezeknek körülbelül felében nők, másik felében férfiak irányítják a tevékenységet. A gazdaságvezetők kifejezetten képzettek, szakmai közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkeznek.
Általában a mezőgazdasági turizmust végzők klubokban és egyesületekben vesznek részt. A gazdaságok 80 százaléka egy vagy több szervezet tagja, 17 százalékuk csupán, aki nem vesz részt termelői együttműködésekben.
