A változatosság a kulcs

Az ökológiai gazdálkodásban a fajtaválasztás és a biológiai sokféleség – az agrobiodiverzitás – kiemelt cél.

Ezek a fajták sok esetben ellenállóbbak a betegségekkel szemben, alacsonyabb táp­anyag-ellátottságúak, extenzív körülmények között is eredményesen ter­meszthetők, ami az ökológiai gazdálkodás rendszeréhez jól illeszkedik. A biogazdálkodásban nem a maximális terméshozam, hanem a minőség és a betegség-ellenállóság az elsődleges szempont.

Az úgynevezett „ősgabonák” kifejezés a köznyelvben többféle értelemben használatos. Egyik jelentése a pelyvás gabonák – alakor, tönke, tönköly – gyűjtőneve. Másik értelmezésben azokra a fajokra vagy fajtákra utal, amelyeket a modern nemesítés kevésbé érintett, ideértve bizonyos tájfajtákat és régi fajtákat is. Ezek vizsgálata ökológiai körülmények között jelenleg is zajlik: on-farm kísérletek és kisparcellás vizsgálatok értékelik, hogy a magyarországi biogazdaságokban mely fajok és fajták bizonyulnak sikeresnek.

Összegzésként elmondható: a teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása – különösen bioalapanyagból – egyértelmű táplálkozás-­élettani előnyökkel jár. A mikotoxin- és növényvédőszer-maradékok kérdését az élelmiszer-biztonsági rendszer szigorú ellenőrzése kezeli. A kulcs a tudatos választás: magasabb fokú kiőrlés, változatos gabonafélék, mérsékelt feldolgozottság és a tudományosan megalapozott információk figyelembevétele.

Ha szennyezett, mindegy, hogy fehér vagy teljes kiőrlésű

Szabó Adrienn szerint az első és talán legfontosabb tisztázandó kérdés rögtön a teljes kiőrlésű lisztből készült termékek jelölése.

A fogyasztók jelentős része nincs tisztában ezzel a különbséggel, így már a kiindulópontnál torzulhat a kép arról, mit is jelent valójában a teljes értékű gabonafogyasztás.

A másik visszatérő aggály a növényvédő szerek és a gombafertőzések folytán kialakuló mikotoxin-szennyezettség kérdése. Gyakran él a köztudatban az a leegyszerűsített elképzelés, hogy a teljes kiőrlésű termék „rizikósabb”, míg a fehér lisztből készült áru „tisztább” és biztonságosabb. A valóság ezzel szemben az, hogy egy rossz minőségű, szennyezett alapanyagból sem a finomliszt, sem a teljes kiőrlésű változat nem lesz egészséges. A mikotoxinok egészségkárosító hatása igenis érvényesülhet a gabonaszemekben, ahogyan a nem megfelelően használt növényvédő szerek maradványai is problémát jelenthetnek, függetlenül attól, hogy a termék fehér liszt, vagy teljes kiőrlésű.

Szira Fruzsina gondolataival összecsengve, fontos hangsúlyozni, hogy ma már szigorú uniós szabályozás vonatkozik a növényvédő szerek alkalmazására és az élelmiszer-biztonsági határértékekre.

mondja Szabó Adrienn, aki a vizsgálatnak szemtanúja is volt. Független mérések igazolják, hogy a forgalomba kerülő tételek döntő többségében a toxinterhelés nemcsak a határérték alatt marad, hanem sok esetben ki sem mutatható. Az évjárathatás természetesen jelentős: egy csapadékos, gombafertőzésekre hajlamos szezon nagyobb kockázatot hordoz.