A fejes és a vörös káposzta tárolható kint a kertben télen is, de nagy fagyok előtt érdemes betakarítani vagy savanyúságként tartósítani. A kínai kel lágyabb levelű, mint a fejes káposzta, ezért csak enyhe fagyokat visel el. A fekete retek, ez a pikáns, aromás zöldség kifejezetten egészséges és különleges ízt ad a téli ételeknek.

A tarlórépa egy korábban sokféleképp használt növény volt, mára azonban már alig ismert. Ez a méltatlanul mellőzött zöldség remek választás a hideg hónapokra. Gyökereiben nem tesznek kárt az enyhébb fagyok. Nyersen és párolva is fogyasztható, sőt akár savanyítható is. A zeller könnyen átvészeli a hideget, de ha tárolni szeretnénk, inkább a fagyok előtt szedjük fel. A cékla is sokoldalúan felhasználható. Fagy előtt érdemes betakarítani, ha tárolásra szánjuk, de az enyhe teleken némi takarással a kertben a talajban is megvan.

Oregánót, kakukkfüvet, babért, rozmaringot egész télen tudunk frissen szedni, de a bazsalikomok is zöldek maradnak kis szerencsével vagy takarással akár december végéig.

Különleges káposztaóriás

Az óriáskáposzta, vagy „sétapálca kel” nevét onnan kapta, hogy akár két méter magasra is megnő, amiből pedig adódik, hogy a lomb megtartása érdekében a szára elfásodik.

A fodros kelhez hasonlít, közel két méter magasra nő, és mint valami pálmafa, hosszú, 40-50 centis leveleivel üde zöld folt az egyébként kopár téli kertekben. Angliában régóta termesztik, főleg különösen kemény szára miatt, amiből a Jersey szigeten sétapálcát készítenek. Neve is erre utal, walking stick (vagy Jersey) kale, azaz sétabotkáposzta. Nem fejesedő káposzta, így levelei bármikor szedhetők, felhasználhatók.

Rokonaihoz hasonlóan termeszthető, magja március elején kerüljön földbe. Először érdemes palántát nevelni, majd május közepén kiültetni, méteres távolságra egymástól. Erre nagy magassága és térigénye miatt van szükség. Mindenképp karózni kell, annak érdekében, hogy egyenes szárat növesszen.

Magját könnyen hullatja, így folyamatosan résen kell lenni, mert a pergő magok hamar eltűnnek, gyomosítva a talajt. A növény két-három évig él. Könnyen termeszthető, minden talajon szépen díszlik. Szereti a napos helyet, de a félárnyékot is elviseli, akkor viszont nem lesz magas. A harmadik éves példányoknak lehet megmunkálni a szárát: felcsiszolni, majd lakkozni kell. Fája rendkívül kemény, csiszolva bársonysimaságú, igen kelendő áru.

Levelei különleges, markáns ízűek, így csak keveset használjunk belőle az ételekhez. Kitűnő zsíros vagy vajas kenyérre, vékonyra felvágva a levelet, de levesbe fűszerként, vagy burgonya mellé köretnek is ízletes. Tekerjük fel a levelét, vágjuk csíkokra. Pirítsunk meg apróra vágott fokhagymát, hagymát és gyömbért, majd öntsük bele a káposztacsíkokat és pirítsuk kicsit tovább. Főtt rizsre szedve tálaljuk. Előételnek, de akár köretnek is kiváló.