A sertéságazatot sújtó aktuális nehézségek – mint a sertésár-ingadozás vagy az afrikai sertéspestis (ASP) – a Sonkamester üzletmenetét érdemben nem befolyásolják. Ennek oka a magas hozzáadott érték: a feldolgozott végtermék árában a nyersanyagköltség ingadozása kevésbé hangsúlyos, mint a tömegtermelésben.
Robotok a pincében
Jelenleg a vállalkozás évente mintegy 7-8 tonna alapanyagot dolgoz fel, és minden egyes darab kézzel készül. Ez azonban hamarosan megváltozik. Egy 700 millió forintos fejlesztési pályázat keretében – amelyhez az MBH Bank és az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) nyújtja a pénzügyi hátteret – 10-15-szörös kapacitásbővítés előtt állnak.
A beruházás része egy világszinten is egyedülálló innováció: magyar fejlesztésű sonkakötöző robotok segítik majd a munkát. Ez a technológia teszi lehetővé, hogy az olcsóbb árkategóriájú sonkák szélesebb vevőkört érjenek el, miközben a mangalicatermékek megmaradnak a prémium, kézműves szegmensben.
Etyeki gasztopiknik
Etyeken a vásárlás rituálé: a vevők fele a hosszan érlelt, másik fele pedig a főzni való sonkát keresi az ünnepekre. Sok fiatal tart a sonkafőzéstől, ezért inkább a hosszan érlelt változatot preferálják, de olyan is előfordul, hogy a vevőnek készre főzve kínálják a terméket. Az értékesítés nagy része helyben történik; a vevők „kijönnek a jóért”, lelassulnak, az étteremben kóstolnak, és a Sonkamester új borászati üzletében a helyi borokkal párosítják a húst.
A tervek között szerepel egy Közép-Európában egyedülálló Sonkamúzeum kialakítása is, amely a Kárpát-medence különböző tájegységeinek (Délvidék, Székelyföld, Felvidék) sonkakészítési hagyományait mutatja majd be.
Sonkák a pácban – gyors vagy hagyományos? Egyáltalán mi a különbség?
A bajok ellenére nőtt a sertésállomány, de a kezeletlen ASP-helyzet lefelezheti
