0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. április 20.

Ahol egykor kiskun kapitányok éltek

Kunszentmiklós határában, ahol a lakóházakat felváltják a karámok, istállók és hodályok, két olyan világba nyerhetünk betekintést, melyek bár különbözőek, mégis sok szálon kötődnek egymáshoz.

Ahol a profizmus autodidakta módon alakult ki

Hátam mögött hagyva a kiskutya-kolóniát és a kellemes hangulatú Bodakúti tanyát, utam a Kiskunsági Charolais Majorságba vezet. Egy ebéd során Nagy Péter szarvasmarha-tenyésztő ismerteti velem a major történetét és egy kis betekintést nyerhetek, miben más a charolais szarvasmarha, mint a mi magyartarkánk és szürkemarhánk, majd egy kávé után életnagyságban is megtekinthetem őket. Nem is akárhogy: állatorvos érkezett a telepre, ami egy kis pluszt is adott látogatásomhoz.

– 2008-ban, amikor megházasodtunk, még csak növénytermesztésben gondolkodtunk. A főiskolán az állattenyésztés tanárom, Bakos tanár úr azzal indított útnak: „Péter, ígérjen meg nekem valamit. Sose legyen tehene!” Akkor én ezt megígértem. Hát lett…

– meséli Péter.

kunszentmiklós húsmarha charolais
A bikák rendkívül engedelmesek és együttműködőek, ahogy Péter beszél velük, az pedig igen nagy tiszteletre vall
Fotó: Kistermelők Lapja

Akkoriban futottak fel a török exportos borjúk, és mint fiatal pályakezdő meglátta benne a fantáziát. 2010-ben hat darab angus üszővel indult, majd rövid időn belül tizenkét angus és tizenkét limousin nőivarú egyeddel bővítette az állományt. A charolais fajtával csak néhány évvel később, szinte véletlenül találkozott: négy tehén került hozzá, amelyek végül irányt szabtak a gazdaságának.

– Amikor az első charolais tehenek megellettek nálam, és láttam a borjak vitalitását, valamint az anyai vonalban rejlő lehetőségeket, akkor jöttem rá, mennyit számít a genetika. Ott döntöttem el, hogy ez lesz az a fajta, amivel hosszú távon foglalkozni szeretnék.

A fokozatos átállás 2018-ban vált tudatossá: megszületett a döntés a törzskönyves állomány kialakításáról. Ma az anyatehenek többsége már törzskönyvezett, a tenyésztési munka pedig adatvezérelt alapokon zajlik.

A cél nem a legnagyobb, hanem a legmegbízhatóbb állat

A tenyészet profilja a minőségi tenyészállat-előállítás. A bikaborjakat, szigorú szelekció után, egyéves korukban értékesítik, teljesítményvizsgálati eredményekkel, ismert származással, genetikai háttérrel. Azokat az egyedeket, amelyek nem felelnek meg a tenyésztési céloknak, jellemzően választott borjúként értékesítik, 6-7 hónapos korban.

Az állományban saját tenyészbika is dolgozik, de az egyedek mintegy harmadát mesterséges termékenyítéssel, francia importspermával fedezteti Péter.

– Ha Franciaországban megfelel a tenyészbika, az nálam is érték. De a célom, hogy a magyar viszonyokhoz igazítsam. Nem az 1500 kilós kiállítási bika az irány, hanem az 1000-1050 kg körüli, jól fenntartható, jó kondícióban tartható apaállat.

A tenyésztési célok világosak: könnyű ellés, jó tejtermelés (csak a borjú számára) és borjúnevelő képesség, stabil lábszerkezet, emberbarát, kezelhető temperamentum.

– Amelyik tehén rosszul néz rám, annak az az utolsó éve. Ezt a döntést a legnehezebb meghozni, hiszen azért csinálom, mert szeretem őket. De a kezelhetőség nálam alapkövetelmény, az együttműködő természet pedig tenyészérték. Ha be kell mennem a karámba segíteni bármilyen okból, nem akarok és nem is tudok közben folyamatosan a hátam mögé nézni.

Az állatok születési, választási súlyát rendszeresen mérik, a borjakból DNS-­mintát vesznek, kizárják a genetikai betegségek hordozását.

– Régen azt mondták, tíz üszőből lesz három tehén, ami igazán jó. Ma a genetikai munka és a szigorú szelekciós feltételek miatt sokkal magasabb az arány. A vitalitás, a szopási inger, a lábszerkezet, ezek mind javultak.

Péter jelenlegi állománya mintegy 70 anyatehénből áll, az összlétszám 120-130 egyed. Az átlagéletkor közel 7-8 év, de jó tartási körülmények közt akár 16-18 éves koráig is termelhet egy tehén. „A legjobb tehén az, akire nem emlékszem, mert az minden évben, problémamentesen ellik és neveli fel a borját.”

A tenyészet vásárlói jellemzően magyar, 50-100 tehenes családi gazdaságok. Nagy Péter azonban tudatosan szűri az igényeket.

– Volt olyan, aki extrém nagy, 1500 kg tenyészsúlyú vonalat keresett. Ilyenkor megmondom nekik, hogy nálam ilyet nem fog kapni, inkább ajánlok mást, minthogy később csalódjon – meséli Péter. A visszajelzések ugyanakkor erősek: – Egy vevő, aki hizlalásra vásárolt borjakat, két hónap után visszahívott. Azt mondta, ilyet még nem látott, hogy a bikák szemmel láthatóan, kiemelkedő napi súlygyarapodással fejlődnek. A nyugodt természet a hizlalásnál is pénz.

Beszélgetésünk során a hús minősége is szóba került. Péter szerint a hazai húsminőség megítélését sokszor az rontja, hogy a boltokba idős, selejtezett tehenek húsa kerül, miközben a fiatal, prémium minőségű állatok jelentős része exportra megy. Egy egyéves, 700 kg-os húsmarhából egészen más minőségű, márványozott, puha hús készül, mint egy 5-6, de néha 10 éves kiöregedett tehénből. A magyar fogyasztók viszont szinte kizárólag az utóbbival találkoznak.

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: