A terelés hobbi is lehet, nem csak munka

Azonban a Bodakúti Terelőközpontban nem feltétel, hogy kutyánk munkavonalú border collie legyen. Egész nyugodtan vállalkozhatunk a terelésre showvonalú kutyánkkal is, hiszen náluk hiába a küllemi szempontok a mérvadók a tenyésztés során, a terelőösztön bennük van.

– Ez a hobbi lehetőséget teremt arra, hogy jobban megismerjük kutyánk viselkedését eredeti környezetében, eredeti feladatának végzése közben, és magasabbra emelhetjük a gazda–kutya közti kommunikációt, kapcsolatunk velük letisztultabbá válhat.

Ezeknek köszönhetően a gazda megtanulja kontroll alá venni a fajtára jellemző jellegzetes viselkedést” – magyarázza Annamari.

A juhok a terelési feladat főszereplői

A gazdaságban a juhok nem csupán „eszközök” a kutyakiképzéshez, hanem a rendszer központi, megbecsült szereplői. Az állomány tudatosan több szintből épül fel, hogy a képzés minden fázisában biztosított legyen a juhok jóléte és a kutyák fokozatos fejlődése.

Ugyanakkor a cikta juhok vérmérsékletükből adódóan kellően érzékenyek és mozgékonyak, így valós visszajelzést adnak a kutyának. Haladóbb szinten már fiatal, rebbenékeny, akár másfél év alatti egyedek, sőt időszakosan az anyajuhok és a növendékbárányok is szerepet kaphatnak a képzésben, így a kutyák megtanulnak különböző habitusú állatokkal dolgozni. A képzés az angol-skót hagyományokat és a Nemzetközi Juhászkutya Szövetség (ISDS) protokollját követik.

A háztáji gazdaság infrastruktúrája is ezt a szemléletet szolgálja. A 16 méter átmérőjű körkarám a terelés alapjainak biztonságos elsajátítására ad lehetőséget, míg a haladó munkát két darab kéthektáros, vadhálóval körbekerített legelő segíti, igényesen kialakított pályaelemekkel. A változatos terepviszonyok lehetővé teszik, hogy a hobbi sporttól a versenyszintig mindenki megtalálja a fejlődés lehetőségét.

A gazdaság közösségi térként is működik: fűtött teakonyha télen, kerti kiülő és pancsoló nyáron biztosít kényelmet a kutyának és a gazdának egyaránt. Táborok, workshopok, kenneltalálkozók és bemutatók erősítik a szakmai és a baráti kapcsolatokat. A szolgáltatások köre az egyéni oktatástól a panziós képzéseken át a szaktanácsadásig terjed, így a tanya egyszerre gyakorlótér, oktatási központ és élő, működő háztáji gazdaság, ahol juh, kutya és ember harmonikus együttműködése adja a mindennapok alapját. De ahhoz, hogy ez a harmónia ne essen szét, látogatóként tisztában kell lennünk a házirenddel, ugyanis egy ilyen közösség tagjaként, ahol ragadozók és prédák találkoznak, szigorú szabályok betartásával lehet a rendet és a biztonságot fenntartani.

Önfenntartó gazdálkodás – juhok, lovak, baromfi

Horog Annamária gazdaságának központi eleme a juhállomány. A nyáj gerincét a magyar őshonos cikta fajta adja, egy részét gyi­mesi racka törzskossal keresztezi, míg a hortobágyi racka egyedeket tisztavérben szaporítja. A keresztezett bárányok kiváló életképességűek, gyors fejlődésűek, húsuk nem faggyús, gyapjújuk hosszú szálú, különösen szép esésű. Az állandó állomány 40-50 egyedből áll, az éves szaporulattal időszakosan 80-90 juh is él a tanyán. Az anyák könnyen ellenek, a bárányok erős szopó­reflexszel indulnak, a legelő és az anyatej biztosítja számukra a megfelelő fejlődést. A bárányok 5-6 hónapos korukra érik el az ideális súlyt. A tartás természetes alapokon nyugszik, a stressz minimalizálása pedig a képzési rendszerben és az állattartásban egyaránt alapelv.

A juhtenyésztés mellett Annamari háztáji rendszert épített ki. Szabadtartású tojótyúkok biztosítják a tanyasi tojást, a gyöngy­tyúkok nemcsak tojásokkal és húsukkal, hanem természetes „riasztóként” is jelen vannak. A kis fürjészet folyamatos tojásellátást ad, a fürjtojás az emberi fogyasztás mellett – frissen és füstölve – a kutyák takarmányozásában is szerepet kap. A nyúltartás gazdaságos, kis helyigényű, amely kiváló minőségű, koleszterinszegény húst ad, visszahozva a hagyományos háztáji gondolkodás hagyományát. „Sokszor a baromfi helyett is ezt esszük, és míg a csirkét, tyúkot elviszi a róka, a nyúlnál erre kisebb az esély.”

Az állattartás mellett veteményes is van. Itt termeli meg az egész évre elegendő zöldséget, amelyet befőz télire vagy lefagyaszt. Így vásárolni csak az alapélelmiszert szükséges: lisztet, olajat. Még a tésztát is maga gyúrja, ezt is többnyire a saját tyúkok által tojt tojásból.

A lovak hobbicélt szolgálnak, Annamari és kislánya szokta őket lovagolni.

A tenyészetben jelenleg két kiskutyaalom van (látogatásomkor az egyik alom 8 hetes, a másik kétnapos volt). A térség kiemelkedő a juhtenyésztésben, a munkaerőhiány pedig egyre nagyobb problémát jelent. Annamari felismerte azt, hogy ebből kifolyólag egyre nagyobb igény mutatkozik a jól képzett terelőkutyákra.

Annamari története csodálatos bizonyíték arra, hogy egy városi panellakásból indulva, egyedülálló anyaként is válhat valaki egy olyan speciális terület szakértőjévé, amelyet iskolában sosem tanult. Számára a siker mércéje nem az anyagi javak, hanem a Bodakúti tanya csendje, a saját kézzel megtermelt javak és a gyermekeinek biztosított szabad, önellátó életmód jelenti.