A fenntartható állattenyésztéshez olyan komplex megközelítés kell, amelyben a genetika, a tartástechnológia, a takarmányozás, a biológiai biztonság és az állatjóllét együttesen jelenik meg.
A korszerű állatnemesítés akkor tud valóban hatékonyan hozzájárulni az ágazat megújulásához, ha a szabályozási környezet támogatja az adatgyűjtést, a kutatást, az innováció alkalmazását és a tenyésztőszervezetek hosszú távú munkáját.
Az uniós állattenyésztési stratégia tétje
Fotó: Luigi Boccardo , Unsplash
Az EFFAB külön kiemelte, azt várja az Európai Bizottságtól, hogy a most elfogadott parlamenti jelentést vegye figyelembe az uniós állattenyésztési stratégia kidolgozásakor.
Ez azért lényeges, mert a stratégia várhatóan meghatározó keretet ad majd az ágazat jövőjének, beleértve a fenntarthatósági célokat, a versenyképességet, az állategészségügyi felkészültséget és a gazdálkodók ellenálló képességét is.
A termelőknek alkalmazkodniuk kell a klímaváltozás hatásaihoz, a piaci bizonytalanságokhoz, a fogyasztói elvárások változásához és az állatbetegségek növekvő kockázatához. Mindeközben az ágazatnak továbbra is biztosítania kell a jó minőségű, biztonságos és elérhető árú állati eredetű élelmiszereket.
A Parlament jelentése és az EFFAB reakciója éppen arra mutat rá, hogy ezekre a kihívásokra nem lehet egyetlen eszközzel válaszolni.
A genetikai előrehaladás nem látványos egyik napról a másikra, mégis az egyik legstabilabb és leghosszabb távon ható tényező az állattenyésztésben.
A jobb egészségi állapotú, ellenállóbb, hatékonyabb takarmányhasznosítású és a tartási körülményekhez jobban alkalmazkodó állatok nemcsak a gazdaságok eredményességét javíthatják, hanem a környezeti terhelés csökkentéséhez is hozzájárulhatnak.
