Az erjesztés további előnyökkel szolgálhat
A kutatók két fermentált változatot is teszteltek. Az egyiket Lactobacillus casei baktériummal, amelyet joghurt- és sajtkészítésnél használnak. A másikat pedig Saccharomyces cerevisiae élesztővel, amely a kenyér- és sörkészítés alapja.
Az erjesztésről (vagy fermentálásról) ismert, hogy megváltoztatja a növényi vegyületek kémiai szerkezetét, ami elősegítheti a hasznos molekulák jobb felszívódását.
A baktériummal fermentált változat ráadásul jelentősen megnövelte a vékonybél bolyhainak felületét, amelyek kulcsszerepet játszanak a tápanyagok felszívódásában.
A vakbélben – amely a vékony- és vastagbél találkozásánál található, és a bélmikrobiom fő élőhelye – a szőlőtörköly és fermentált változatai kedvezően alakították át a mikrobiális közösséget. A bélbetegségekkel összefüggésbe hozott Klebsiella és Clostridium baktériumok száma az antibiotikumot kapó csoport szintjére csökkent. Eközben nőtt a butirát termelődése is – ez azért fontos, mert ez a rövid szénláncú zsírsav a bélfal sejtjeinek elsődleges energiaforrása és ismert szabályozója a bélgyulladásnak.
Egy melléktermék, amelynek eddig nem volt helye
A biológiai eredményeken túl a kutatók egy gyakorlati előnyt is kiemeltek: a szőlőtörköly lényegében olyan melléktermék, melyet eddig hulladéknak tekintettek. A globális boripar évente több millió tonnát termel belőle, amelynek jelentős része hulladéklerakókba kerül vagy veszteséggel komposztálják.
Ha ennek akár csak egy részét baromfitáp-kiegészítőként hasznosítanák, az egyszerre teremthetne körforgásos gazdasági előnyt és segíthetne az antibiotikum-rezisztencia problémájának kezelésében.
„A következő lépés annak bizonyítása, hogy mindez valós körülmények között, sokkal nagyobb állományokban is működik” – mondta Tako.
Ha széles körben elterjedne, ez a kis változtatás hatékony alternatívát jelenthetne az antibiotikus növekedésserkentőkkel szemben a brojlertermelésben, és jelentősen csökkenthetné a baromfitenyésztők költségeit.
