0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. július 24.

Nyáron is fontos a körtefák védelme

Bár a körtefákat nem szükséges olyan sűrűn permetezni, mint a szilvát vagy az almát, ahhoz, hogy egészséges termést takarítsunk be, a körtésekben is fontos a kártevők és kórokozók elleni rendszeres védekezés.
Füstösszárnyú körte-levélbolha
Füstösszárnyú körte-levélbolha
Fotó: idMicrobe

A füstösszárnyú körte-levélbolha a hazai körtésekben általánosan elterjedt, veszélyes kár­tevő. Szívogatása következtében a levelek, a hajtások és a termések torzulnak. Nagymértékű jelenléte esetén a kocsányok fertőzöttsége miatt korai gyümölcshullás is lehetséges, valamint a rendszeres, komoly lombvesztés következtében jelentősen csökken a körtefák élettartama is. A lárvák által termelt mézharmat ragacsos réteget képez a leveleken és a fejlődő gyümölcsökön, ami odavonzza a hangyákat, valamint másodlagos kártételként korompenész is megtelepedhet rajta, amely szélsőséges esetben az egész fát ellepheti.

A közvetlen kártételén túl a füstösszárnyú körte-levélbolha szerepet játszhat vírusok (a körte vörösfoltosság vírusa) és a tűzelhalás baktériumos betegségének terjesztésében.

Évente öt-hat nemzedéke fejlődik ki. Kifejlett alakban telel át az avarban és a fák kéregrepedéseiben. Kora tavasszal, a fák nedvkeringésének megindulásakor jön elő. A levélbolhák a lombhullás után egészen az első fagyokig szívogatnak az egyéves vesszőkön, ezzel is tovább gyengítve a fákat. A párás, meleg idő kedvez a kártevő gyors elszaporodásának. Hosszan tartó, száraz melegben (30 °C feletti hőmérsékleten) viszont a tojások beszáradnak és a kelő lárvák egy része elpusztul. A körte-levélbolha elleni kezelést (pl. Laser Duplóval) lehetőleg nagy lémennyiséggel, előrejelzésre alapozva, a körte-levélbolhák fiatal lárváinak megjelenésekor kell elvégezni. Nagyon fontos a teljes lombozat permetlé-fedettsége.

A körte-gubacsatka szívogatásának következtében a leveleken 2-3 mm nagyságú, mindkét oldalon kidomborodó, kezdetben halványzöld, később pirosas vagy sárga gubacsok keletkeznek. A gubacsok egy idő múlva elfeketednek és ellaposodnak. A fakadó leveleken a himlők gyakran a főér mindkét oldalán szabályos sorban vagy sorokban helyezkednek el. Az elhaló himlőket az atkák elhagyják, és a hajtásokon felfelé vándorolnak, majd a fiatal leveleken szívogatásukkal újabb gubacsok képződését okozzák. Erős fertőzés esetén különösen a fiatal fák visszamaradnak a növekedésben, és korai lombhullás is megfigyelhető.

Idősebb körtefákon a fertőzés inkább feltűnő, mint káros. A kártevőnek évente több (akár öt-hat) nemzedéke fejlődik. Az utolsó nemzedék kifejlett egyedei a rügyekre vándorolnak, hogy ott a rügypikkelyek közé húzódva átteleljenek.

Egyetlen rügyben akár 50 telelő egyed is megszámolható. Az áttelelő egyedek a tél végi lemosó permetezéssel gyéríthetők, felszaporodásuk esetén a kártétel a tenyészidőszakban felszívódó rovarölő szerek vagy atkaölő szerek (pl. Ortus 5 SC) felhasználásával mérsékelhető. Szemzőhajtást és oltóvesszőt fertőzött fákról nem szabad szedni.

rovar_atkakertevok_ellen

Forrás: Kerti Kalendárium

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: