A mozgásszervrendszer érintettsége elsőre talán meglepő, pedig logikus következmény. A hőleadás fokozása érdekében az állatok melegben kevesebbet fekszenek, inkább állnak. A megnövekedett állásidő nagyobb terhelést jelent a csülkökre és a lábvégre, így növekedhet a sántaságot okozó, különösen a nem fertőző csülökelváltozások kockázata, gyakoribbá válhat például a laminitisz előfordulása.
Ehhez hozzáadódik a takarmányozási probléma. Ha romlik a takarmányfelvétel, romlik a testkondíció, megindul a zsírmobilizáció, a talpi zsírpárnák is csökkenhetnek, és ez tovább rontja a csülökirha mechanikai védelmét. A bendőacidózis és az endotoxinok pedig gyulladásos folyamatokon keresztül szintén hozzájárulhatnak a laminitisz kialakulásához. Jól látszik, hogy a hőstressz esetében minden mindennel összefügg.
Miből lehet felismerni a hőstresszt?
A gazdálkodó számára az egyik legegyszerűbb és legfontosabb megfigyelhető jel a légzésszám emelkedése. Teheneknél a normális légzésszám a szakirodalom szerint nagyjából 25-50 légvétel percenként, bár az érték az egyes szakirodalmi művekben körülményektől függően változhat. Ha hőségben az állomány átlagos légzésszáma meghaladja a 60 körüli értéket, és nincs más ismert kiváltó ok – például megmozgatás vagy légzőszervi megbetegedés –, akkor ez már erős indikátora annak, hogy hőstresszel állunk szemben.
Súlyosabb esetben már nyitott szájjal történő légzést és fokozott nyálzást is láthatunk. Csökken a fekvési idő, a kérődzés és a takarmányfelvétel, miközben nő a vízfogyasztás. Megváltozik az állatok mozgása és általános viselkedése is.
A modern precíziós állattartási technológiák ebben rengeteget segíthetnek. Ma már folyamatosan monitorozható a mikroklíma, az evési idő, a kérődzési idő, a mozgásaktivitás és számos viselkedési jellemző. Bizonyos rendszerek a sántaságot is képesek jelezni, monitorozható a bendő pH-ja, folyamatosan követhető a tejtermelés, és számos tőgyegészségügyi indikátor is rendelkezésre áll.
A testhőmérséklet automatizált követésére még ha korlátozottan is, de már rendelkezésre állnak különböző technológiai megoldások, a légzésszám megbízható, folyamatos és üzemi körülmények között is alkalmazható, automatizált mérése azonban még kevésbé megoldott.
