A termelésben is gyorsan megjelenik a hatás
Tejelő teheneknél a hőstressz egyértelműen csökkenti a tejtermelést. A csökkent takarmányfelvétel mellett több más élettani folyamat is hozzájárul ehhez. Megváltozhat a tej beltartalma, a tejzsír- és tejfehérje-tartalom is.
A tejzsír csökkenését gyakran a bendő működésének zavarával, illetve a bendőacidózissal hozzák összefüggésbe. Az étvágy ingadozása szintén kihat a tejtermelésre és a beltartalomra. Negatív energiamérleg és ketózis esetén bizonyos tejösszetevők aránya is megváltozhat.
A tej technológiai tulajdonságai és eltarthatósága sem feltétlenül marad változatlan. Az oxidatív stressz a tejzsírokat is érintheti, ami a termék minőségére és eltarthatóságára hatással lehet. A hőstressz miatt a tőgygyulladás kockázata is növekedhet, ami közvetlen termelési veszteséget jelent.
Hústermelő állatoknál elsősorban a takarmányfelvétel csökkenése és az ebből következő kisebb súlygyarapodás jelent problémát. A húsminőségre is kedvezőtlenül hathat az oxidatív stressz.
Tojótyúkoknál csökkenhet a tojástermelés, a tojások mérete, és romolhat a tojáshéj minősége is. Ennek egyik élettani háttere szintén a fokozott lihegés miatt kialakuló respiratorikus alkalózis és az ebből következő kalciumháztartási zavar.
A szaporodásbiológiai hatások legalább ilyen fontosak. Tejtermelő teheneknél a mozgásaktivitás csökkenésével összefüggésben romlik az ivarzási tünetek kifejezettsége, így felismerhetősége, ugyanakkor a petefészekben fejlődő tüszők és petesejtek minősége is károsodhat. Nemcsak az aktuálisan ovuláló petesejt minősége lehet gyengébb, hanem a petefészekben korábbi fejlődési stádiumban lévő tüszők és petesejtek is károsodhatnak. Ez utóbbi az egyik magyarázata lehet a hőstressz elhúzódó káros hatásainak, mivel emiatt a hőstressz fertilitásra gyakorolt negatív hatása akár hónapokkal később is érvényesülhet.
A bikák sperma-minősége szintén romolhat, természetes fedeztetésnél ez különösen jelentős, mivel míg a mesterséges termékenyítő állomásokon a spermaminőséget rendszeresen ellenőrzik, a természetes fedeztetésre használt bikáknál ez nem feltétlenül történik meg és a fertilitás romlása könnyebben észrevétlen maradhat.
Összességében tehát csökkenhet a termékenyülési és vemhesülési arány, miközben nőhet a korai embrióelhalás aránya. Ezek együttesen jelentős gazdasági veszteséget okoznak.
A mikroklíma szabályozása az elsődleges védekezés
Ha mérsékelni akarjuk a hőstresszt, akkor elsősorban nem az állat élettani reakcióit kell „elnyomnunk”, hanem a környezetet kell megfelelővé tennünk. A mikroklíma szabályozása az egyik legfontosabb feladat. Megfelelő árnyékolást kell biztosítani, korszerű építési megoldásokat, megfelelő tető- és épületszigetelést kell alkalmazni, és csökkenteni kell a hőterhelést jelentő épületelemek hatását.
A természetes szellőztetés is fontos. A hagyományos, nyitott oldalú istállókban elsősorban a szélhatás, valamint a friss és az elhasznált levegő hőmérséklet és sűrűségkülönbségéből adódó felhajtóerő biztosítja a természetes légcserét. A természetes szellőztetésű tehénistállókban látható ventilátorok nem feltétlenül a légcserét szolgálják, hanem az állatok hőérzetének javítását.
Tejtermelő teheneknél a ventilátorok mellett állat-nedvesítő rendszerek is alkalmazhatók. Itt azonban nagyon nem mindegy, milyen rendszert választunk. A nagy cseppeket kibocsátó, az állat testét részben benedvesítő szórófejek kedvező hatásfokúak. Ezeket követheti ventilátoros légáram, amely elősegíti a párolgást és ezáltal a hőleadást.
Tejtermelő teheneknél nyáron körülbelül 3–3,5 méter/másodperc légsebesség ajánlott az állatok tartózkodási magassági zónájában. Ezt nem érzésre, hanem szélmérővel érdemes ellenőrizni. A túlzott légsebességet viszont szintén nem tartom helyesnek. Nem az a cél, hogy minél nagyobb számot produkáljunk. A túl erős légáram az állatok számára is kellemetlen lehet, poros környezetben pedig a szem és a légutak nyálkahártyáját is károsíthatja.
