A méhek ennek ellenére összegyűjtik a nektárt, és a mézben koncentrálják. A tudósok nem tudják, hogyan képesek elviselni ezt a vegyületet, amelyből egy evőkanálnyi mennyiség is kórházba juttathat egy embert. Úgy tűnik, a méhekre nem gyakorol negatív hatást. A mérgező növényekkel táplálkozó rovarok esetében az ilyen ellenálló képesség ritkán jár negatív következmények nélkül. Az Apis laboriosa esetében azonban egyelőre nem tudják, mi lehet a rezisztencia ára.
A nepáli Gandaki tartomány gurung népe évszázadok óta biztonságosan gyűjti ezt a mézet. A vadméz gyűjtése számukra szent hagyomány, amely rituálékhoz kötődik, és generációról generációra öröklődik.
Fotó: Antoine MARNAT, INaturalist, Wikimedia commons
Mit tesz az „őrült méz” az emberi szervezettel?
Amikor valaki körülbelül egy teáskanálnál többet fogyaszt ebből a mézből, a toxin megzavarja azt a folyamatot, amelynek során a szívizom elektromos jeleket hoz létre. Ennek következtében a szívverés veszélyesen lelassulhat, ami a vérnyomás hirtelen összeomlásához vezethet.
Szerencsére Nepálban eddig nem számoltak be olyan halálesetről, amelyet ennek a méznek a fogyasztása okozott volna. Az orvosok intravénás folyadékpótlással és atropinnal kezelik a betegeket, amely helyreállítja a normális szívritmust. A legtöbben egy-két napon belül felépülnek.
Prayan Pokharel kollégáival 1976 és 2026 közötti adatokat vizsgált meg. Összesen 27 publikált tanulmányt találtak és elemeztek, amelyek 2009-től kezdődően 68 beteg esetét dokumentálták. Ezek a tanulmányok meglepően egységes képet mutattak.
A betegek mintegy 72 százaléka középkorú férfi volt. Kiderült, hogy többségük szándékosan fogyasztotta a mézet, nem pedig véletlenül. Otthoni gyógymódként használták magas vérnyomás kezelésére vagy a szexuális teljesítmény javítására – ezek a hagyományok generációk óta jelen vannak a himalájai közösségekben.
A méz vérnyomáscsökkentő hatására egyébként van némi kísérleti bizonyíték: patkányokon végzett vizsgálatok szerint kis mennyiségben valóban csökkenti a vérnyomást.
Azt is megállapította a mostani kutatás, hogy a méz begyűjtésének időszakai és a kórházi felvételek ugyanazt az éves mintázatot követik. A mérgezések tavasszal ugranak meg jelentősen, amikor a rododendronok teljes virágzásban vannak. Ekkorra esik a fő „mézszüret” is. A tavaszi mézben található a legmagasabb koncentrációban a toxin az év során.
Fotó: Aerackkkkk, Wikimedia commons
Ősszel, a másodlagos mézszüret idején kisebb esetszámú mérgezési hullám figyelhető meg. Az kutatók által áttekintett esetek egyike két nepáli betegről szólt, akik ugyanazon a napon, október végén érkeztek ugyanabba a kórházba – mindketten ugyanabból a méztételből fogyasztottak.
