Egy helyi probléma globálissá válik: őrült méz a világhálón
Az online értékesítők pszichoaktív szuperélelmiszerként reklámozzák az „őrült mézet”, amelynek ára gyakran több száz amerikai dollár kilogrammonként.
Az Egyesült Államokban, Európában és Ázsiában a fogyasztók sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy az „őrült méz” fogyasztásának milyen rizikói vannak. Már kis mennyiség is elegendő lehet ahhoz, hogy súlyos szívritmuszavar alakuljon ki, és kórházi kezelésre legyen szükség.
Ennek megfelelően meg is jelentek már mérgezéses esetek. Dél-Koreában már 2013-ban dokumentáltak 15, nepáli mézhez köthető mérgezést. Újabban Franciaországban (2020-ban) és Katarban (2025-ben) is megerősítettek eseteket.
Az ezekben az országokban dolgozó orvosok ritkán találkoznak „őrült méz”-mérgezéssel, a betegek pedig nem mindig gondolnak arra, hogy megemlítsék, mit ettek. Ez a két tényező együtt késlelteti a diagnózist és lassítja a kezelést.
Fotó: The Drug Users Bible, Wikimedia commons
További kutatások szükségesek
Annak dokumentálása, hogy kik szenvednek mérgezést és hol, csupán az első lépés. A kutatókat kifejezetten a jelenség kémiai ökológiája érdekli.
Pokharel és kollégái azt tervezik, hogy Nepál különböző térségeiből és különböző évszakokból származó mézmintákat vizsgálnak meg. Pontosan meg szeretnék határozni, mennyi grayanotoxin található bennük, és pontosan mely grayanotoxin-típusok vannak jelen a legnagyobb mennyiségben.
Magukat a virágokat is elemezni fogják: különböző rododendronfajokat terveznek megvizsgálni. Ezzel szeretnék kideríteni, hogy melyek termelik a legtöbb toxint, és milyen kombinációkban fordulnak elő ezek a mérgek.
Ennek a kutatásnak természetvédelmi jelentősége is van. A himalájai méhek állománya csökken a túlzott mézgyűjtés, az élőhelyek pusztulása és az éghajlatváltozás miatt. A tudósoknak más rovarok populációiról sincsenek megbízható adatai a Hindu-kus–Himalája térségében. Emiatt lehetetlen megállapítani, hogy milyen gyorsan változnak az itt élő fajok állományai – köztük a himalájai méheké is.
Az Apis laboriosa porozza be a Himalája magashegységi növényeit, köztük éppen azokat a rododendronokat is, amelyek mérgei miatt ez a méz egyszerre olyan különleges és veszélyes. Fennáll a veszély, hogy elveszítjük ezt a méhfajt, még mielőtt igazán megértenénk, milyen értékes és különleges élőlénnyel van dolgunk.
