0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. szeptember 16.

Rovarfehérje más megvilágításban

Korábbi cikkünk nyomán most primer kutatások és hatósági források alapján vizsgáljuk meg közelebbről a rovareredetű takarmányok kockázatait.

Korábbi, A rovarfehérje rejtett kockázatai című cikkünkben a Eurogroup for Animals állatvédő szervezet június végén megjelent jelentése alapján mutattuk be a rovarfehérje-termeléshez kapcsolódó lehetséges élelmiszer- és takarmánybiztonsági, állategészségügyi és ökológiai kockázatokat. Akkor azt is jeleztük, hogy a jelentés egy állatvédő szervezet álláspontját tükrözi, ezért következtetéseit az ágazati és hatósági értékelésekkel együtt érdemes vizsgálni.

A témát ezúttal egy másik szakmai nézőpontból is megvizsgáljuk. Ebben Gágosné Pataky Bettina, a fekete katonalégy-lárvával foglalkozó Hermecia Kft. ügyvezetője és az International Platform of Insects for Food and Feed (IPIFF) tagja volt segítségünkre. Az általa rendelkezésünkre bocsátott primer kutatások és hatósági források több ponton árnyalják a korábban bemutatott kockázatokat.

Fotó: ivabalk , Pixabay
A primer kutatások és hatósági források alapján a potenciális veszélyek és a tényleges kockázatok megítélésekor a termelési körülményeket, az expozíciót és a hatósági ellenőrzést is figyelembe kell venni.

Mit mutatnak a kutatások?

Jó példa erre a korábbi cikkünkben is idézett 81 százalékos parazita-előfordulás. A 2019-ben publikált vizsgálat 300, közép-európai háztáji tenyészetből és állatkereskedésből származó mintát vizsgált, és ezek közül 244-ben, vagyis 81,33 százalékban mutatott ki parazitákat. A kutatás négy fajra – lisztkukacra, házitücsökre, madagaszkári bütykös csótányra és vándorsáskára – terjedt ki, fekete katonalégy azonban nem szerepelt benne.

Az eredmény ezért fontos parazitológiai figyelmeztetés, de nem általánosítható automatikusan az uniós előírások szerint működő, ipari feketekatonalégy-tenyészetekre.

Hasonlóan érdemes pontosabban értelmezni a foglalkozási allergiával kapcsolatban idézett 60 százalékos adatot. Egy szisztematikus szakirodalmi áttekintés bizonyos, rovarokkal dolgozó munkakörnyezetekben valóban magas szenzitizációs és tünetarányokat talált, ez azonban nem jelenti azt, hogy a rovarágazatban dolgozók 60 százalékánál általánosságban foglalkozási allergia vagy allergiás tünetek jelentkeznének.

Az előfordulás nagyságát többek között a rovarfaj, a munkakörnyezet, a por- és aeroszolképződés, valamint az expozíció módja is befolyásolja.

Az allergén kockázat jelentősége a konkrét felhasználástól is függ. Más megítélés alá esik egy emberi fogyasztásra szánt rovartermék, egy eliminációs vagy hipoallergén állateledel, illetve egy olyan haszonállat-takarmány, amelyben más, például gabonaeredetű fehérjék is jelen vannak. A kockázat értékelésekor ezért a célállatot, a teljes receptúrát, az expozíció mértékét és a termék jelölését is figyelembe kell venni.

A takarmányba kevert rovarlisztnél említett 10 százalék sem tekinthető általános egészségügyi határértéknek. Egy 2023-as áttekintés szerint az esszenciális aminosavak megfelelő kiegyensúlyozása mellett baromfiban körülbelül 10 százalékos bekeverésig nem romlott a tápanyagok emészthetősége, a növekedési teljesítmény vagy a termékminőség. Sertéseknél ugyancsak kedvező eredményeket közöltek ebben a tartományban. Magasabb bekeverési arányoknál ugyanakkor már kevésbé egységesek a vizsgálati eredmények.

Az optimális szint ezért nem egyetlen százalékos értékhez köthető, hanem függ az állatfajtól, a rovareredetű összetevő típusától, feldolgozásától és a teljes takarmányreceptúrától is.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu