A túl sok fehérje más módon is felboríthatja az étrend egyensúlyát. Ha a magas fehérjebevitel miatt kevesebb hely marad a rostban, vitaminokban, ásványi anyagokban és összetett szénhidrátokban gazdag növényi élelmiszereknek, az étrend összességében egyoldalúvá válhat.
Nagyon alacsony szénhidráttartalmú, magas fehérje- és zsírtartalmú étrend mellett egyeseknél kellemetlen lehelet, míg túlzott fehérjebevitelnél fejfájás, fáradtság, gyomor-bélrendszeri panaszok vagy hasmenés is előfordulhat. Ezek azonban nem kizárólag a túlzott fehérjefogyasztásra jellemző tünetek, ezért önmagukban nem alkalmasak annak megállapítására.

A gyakorlatban elsősorban az étrend teljes egészét érdemes figyelembe venni. A fehérje nem kizárólag húsból, tojásból és tejtermékekből származhat: a hüvelyesek, a diófélék, a magvak, a tofu, a tempeh és a teljes értékű gabonafélék is hozzájárulhatnak a napi bevitelhez. A növényi források ráadásul rostokkal, vitaminokkal, ásványi anyagokkal és más bioaktív növényi vegyületekkel is szolgálnak.
Megfelelő mennyiségű és változatos tápanyag
Az állati eredetű fehérjeforrások között szintén érdemes változatosan választani.
Nem feltétlenül az a cél tehát, hogy minden étkezés minél több fehérjét tartalmazzon, hanem hogy a napi étrend megfelelő mennyiségű és változatos tápanyagot biztosítson.
Különösen könnyű túllépni a szükségleten a fehérjekiegészítőkkel. Egy fehérjeturmix, szelet vagy por egyetlen adagja gyakran önmagában 20 gramm körüli fehérjét is tartalmazhat. Ezeknek lehet helyük például olyan esetekben, amikor valaki nehezen tudja élelmiszerekből fedezni a szükségletét, de egy átlagos, kiegyensúlyozott étrend mellett nem feltétlenül van szükség rendszeres használatukra.
A fehérje tehát nem ellenség, és a magasabb bevitel sem jelent automatikusan egészségügyi problémát. A lényeg az egyéni szükséglet és az étrend egészének egyensúlya. Aki sportol, idősebb, valamilyen betegségben szenved, vagy jelentős étrendi változtatást tervez, annak érdemes dietetikussal vagy orvossal egyeztetnie. Az általános grammértékek jó kiindulópontot adhatnak, de nem helyettesítik a személyre szabott táplálkozási tanácsadást.



