Nem minden melléktermék hulladék
Mi történik a sörfőzés után visszamaradó törköllyel, az olajpréselés során keletkező magőrleménnyel vagy a gyümölcsfeldolgozás után maradó rostokkal? Sok esetben ezek nem értéktelen hulladékok, hanem olyan alapanyagok, amelyekből megfelelő technológiával új élelmiszer készülhet. Erre épül az úgynevezett upcycled food, vagyis az értéknövelő újrahasznosítás.
A fogalom azonban többet jelent annál, mint hogy egy élelmiszeripari mellékterméket más célra használnak fel. A nemzetközi definíció szerint olyan, egyébként emberi fogyasztásra nem kerülő alapanyagokról van szó, amelyek ellenőrizhető ellátási láncból származnak, biztonságosak és tápértékük megmarad, miközben felhasználásuk révén környezeti előny is elérhető.
A különbség azért lényeges, mert az upcycling célja nem egyszerűen a hulladék mennyiségének csökkentése. Az a kérdés, hogyan lehet egy már előállított mezőgazdasági vagy élelmiszeripari alapanyagban rejlő értéket minél tovább az élelmiszerláncban tartani.
A sörtörkölytől a kávézaccig
A lehetőségek köre meglehetősen széles. A sörgyártás melléktermékének számító sörtörköly például jelentős mennyiségű rostot és fehérjét tartalmaz, ezért lisztként, pékáruk vagy snackek összetevőjeként is felhasználható. A gyümölcsfeldolgozásból származó rostok és présmaradványok szintén bekerülhetnek új termékekbe.
A 2026-os ECOTROPHELIA Europe fejlesztései között például találunk kávézaccot és gyümölcsrostot felhasználó magyar kekszet, sörgyári mellékterméket tartalmazó olasz kekszet, gombafeldolgozási melléktermékből készült görög snacket és zabpulpból készülő holland ropogtatnivalót is.
A technológia fejlődésével tehát egyre több olyan anyag kerülhet a kutatók látóterébe, amely korábban legfeljebb takarmányként vagy más, alacsonyabb hozzáadott értékű célra volt hasznosítható.
