Ellentétben a mondással, miszerint ajándék lónak ne nézd a fogát, én azt tanácsolom, ha valakinek lovat szeretnének ajándékozni, az a döntése előtt (elfogadja vagy se az ajándékot) nyugodtan mérje fel a helyzetet, többek között a ló fogainak állapotát. Azonban minden lovasnak szívből ajánlom (ha kötelezővé nem is tudom tenni), hogy rendszeresen kérjék a lovuk fogászati ellenőrzését, illetve a lóvásárlás előtt elvégzendő adásvételi vizsgálat során se maradjon el a szájüreg vizsgálata. A lovak szájüregi vizsgálata során ugyanis várt és váratlan „meglepetések” is érhetnek bennünket!
A fogazat a rágókészülék részeként fontos szerepet tölt be a takarmány felvételében, felaprításában, illetve nyállal való összekeverésében. Az egészséges fogazat tehát elengedhetetlen a megfelelő takarmányhasznosításhoz, ezáltal pedig a megfelelő kondíció és teljesítmény eléréséhez és fenntartásához.
Fogas kérdések, avagy mi van a ló szájában?
A lovak növényevő állatok, s ehhez igazodott az eltérő fogakból (metszőfog, őrlőfogak, farkasfog, szemfog/csődörfog) álló fogazatuk is.

A fogváltás 2,5 éves kor körül kezdődik (fajta beli, valamint egyedi eltérések is akadnak) és 4,5 éves kor körül fejeződik be. Abban az esetben, ha a tejfog nem tud megfelelően váltódni és kisebb-nagyobb darabja a maradó fogon sapkaszerűen fennmarad, diszkomfortot vagy akár fájdalmat is okozhat a lónak. Emellett sok esetben a „tejfog-sapka” és a maradandó fog közé a takarmányrészek is be tudnak ékelődni, amely meleg ágyat biztosít számos baktériumnak. (Egy idő után erről már a jellegzetes bűzös szag is árulkodik.)
A lovak zápfogai (őrlőfogai) hosszú koronával rendelkező, zománcléces fogak. A hosszirányú növekedésük befejeződése után ideális esetben a ló élete végéig folyamatosan tolulnak előre a fogmederből a szájüreg felé. Egészséges esetben a táplálkozás (a takarmány rágása, felaprítása, őrlése) során a fogak folyamatos kopása azonban azonos mértékű a fogak „előretolódásával”. Ez eredményezi, hogy
Gyakoribb problémák és azok okai

Fotó: Dr. Tornyi Katalin
Lovak esetében az alsó és a felső fogsor nem teljesen egyforma: az alsó íve keskenyebb, míg a felsőé szélesebb. Ez a méretbeli különbség pedig azt eredményezi, hogy nyugalmi állapotban a felső őrlőfogak rágófelszínének belső, azaz a nyelv felé eső harmada érintkezik az alsó zápfogak külső, azaz a pofa felé eső harmadával. Az őrlőfogak rágófelszíne lovak esetében kifelé és lefelé irányba lejt. Mindebből pedig az következik, hogy
Ezeket az éles széleket, hegyes csipkéket a rendszeres balance fogkorrekció (fogreszelés) során korrigálni kell.

Fotó: Dr. Tornyi Katalin
A fogváltás során bent maradt „tejfog-sapkák”, valamint az őrlőfogak szélein keletkező éles szélek, hegyes csipkék mellett gyakori elváltozás az első és leghátsó őrlőfogak esetében az ún. kampóképződés, valamint a felső szegletfogakon megjelenő ún. harapócs is. Ahogy elég gyakran lehet találkozni kisebb-nagyobb eltávolításra váró farkasfogakkal is. Számomra ezek az elváltozások tartoznak a várt „meglepetések” kategóriájába.
Súlyosabb elváltozások
A nem várt „meglepetések” közé pedig a kevésbé gyakori és/vagy kicsit komplikáltabb kezelést igénylő elváltozásokat sorolom. Ilyen például a hullám- vagy az olló-fogazat, a fogvesztés következtében kialakult ékfog, a tasakképződéssel járó periodontalis betegség, az elsősorban metszőfogakat érintő EOTRH vagy az időskori fogazat kialakulása.
Mivel a lovak fogászati problémái nem csak a nyereg alatti vagy a fogatban történő munka során jelent gondot, hanem negatívan befolyásolhatják a takarmányhasznosítást, ezáltal a lovak kondícióját, illetve szájüregi diszkomfortot, fájdalmat okoznak, ezért minden lónak (kortól, nemtől, mérettől és használattól függetlenül) szüksége van a rendszeres fogászati kontrollra és kezelésre. De mit jelent ebben az esetben a rendszeresség?