A Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézetének vezetője, oktatója, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke, agrárminiszeri tanácsadó, a Szabolcsi Alma Centrum stratégiai és fejlesztési igazgatója, nem mellesleg kiveszi részét a 30 hektáros almatermesztő családi gazdaságuk munkájából is. A sokrétű feladatok sok idejét, energiáját lekötik, ám Apáti Ferenc úgy véli, bármelyik megbízatását elengedné vagy kiszállna a családi gazdálkodásból, az jelentősen gyengítené szakmai hitelességét és annak révén az általa képviselt intézményt, szervezetet is.
Mindenekelőtt gratulálok a március 15-e alkalmából átvett magas állami kitüntetéshez. Úgy hallottam, váratlanul érte.
Igen, éppen a Fruit Logistica kiállításon voltunk Berlinben, amikor megkaptam az értesítő levelet, és többször is megnéztem, hogy biztosan nekem szól-e. Később kiderült, hogy az Agrárminisztérium munkatársai javasoltak a kitüntetésre, a felterjesztést a FruitVeB munkatársai segítették „titokban”, amit ezúton is köszönök nekik. Nagy megtiszteltetésnek tartom, és büszke vagyok arra, hogy a Magyarország köztársasági elnöke által adományozott díjra szakmai munkám alapján tartottak érdemesnek.
Kemény dió
Az egyetemi oktatás, kutatás mellett már 12 éve részt vállal a FruitVeB vezetésében, 2020 őszétől a szakmaközi szervezet elnöke. Legutóbb a 2022-es tisztújítás után vettük sorra a zöldség- gyümölcs ágazat fejlesztése érdekében kitűzött célokat, megvalósult eredményeket, és ebben a szakmaközi szervezet szerepét, lehetőségeit. Mára mi változott, és miben nehéz előrelépni?
Kezdem az utóbbival. Cél volt 2020 novemberében, hogy a FruitVeB-et minél hamarabb reprezentatív szakmaközi szervezetté alakítsuk, azaz elérjük, hogy a zöldség-gyümölcs ágazat kibocsátásának legalább a 60%-át képviselje. Ez ugyanis nagyban megkönnyítené az ágazat fejlődési céljainak megvalósítását. Bizonyos szegmensekben (pl. feldolgozóipar) ez sikerült, más területeken még dolgoznunk kell.
Mi ugyanis nemcsak a tagokért, hanem a teljes zöldség-gyümölcs ágazatért dolgozunk. Ráadásul már a támogatási pályázatoknál sem jár pluszpont a tagságért, így ez a motiváció is megszűnt.
Mit gondol, mi kell ahhoz, hogy valaki hajlandó legyen fizetni a tagságért?
Nehéz megmondani, hogy nálunk miért nincs igazán értéke az összefogásnak. Sokszor mondjuk, talán értjük is a szervezett értékesítés, a közös érdekképviselet előnyét, mégsem becsüljük meg eléggé az együttműködést. Ez magyarázza a tészek kibocsátásának továbbra is alacsony arányát is. Noha látható, milyen komoly előnnyel jár, hogy Nyugat- és Dél-Európában a termelők szervezettsége sokkal előrébb jár, és az ottani tészek átlagosan több mint kétszeres (40-60%) részarányt képviselnek a zöldség-gyümölcs ágazat kibocsátásában, mint hazánkban (20-25%).
Ezért bővítettük csapatunkat négy kiváló fiatal szakemberrel. Mindez már lehetővé teszi azt is, hogy külső megbízásokkal vagy kutatás-fejlesztési projektekben való közreműködéssel „a piacról” jussunk finanszírozási forráshoz. A FruitVeB költségvetése ugyanis alapvetően a tagdíjakon és külső megbízásokon alapszik. Vannak közös munkáink az Agrárközgazdasági Intézettel, így például együtt dolgozunk azért, hogy fejlesszük a tesztüzemi rendszert, ami a zöldség-gyümölcs ágazat sokszínűsége miatt komoly kihívás. Emellett együttműködésre törekszünk bankokkal, pénzintézetekkel, szakértői munkát végzünk a megrendelésükre, és nagy segítség, hogy közülük több (OTP, MBH, K&H) pártoló tagja is a szervezetnek.
