Három héten át 35-40 fok között alakult a hőmérséklet, és augusztus első harmada is hasonló hőséget produkált a Vajdaságban. A forróságot egy ideig bírták a vetések, aztán…
…Aztán gatyásodni kezdett a kukorica és a napraforgó, a szója is leállt a fejlődéssel és a virágzással és fonnyadásnak indult a cukorrépa. Legtovább azok a vetések bírták a kánikulát és a nedvességhiányt, amelynél tavasszal korán, még az optimális vetési idő előtt földbe került a mag, meg ahol a szántás nélküli, talajkímélő felszíni művelést alkalmaztak a termelők úgy, hogy a talajfelszínt a tavaly ősszel összeaprított szármaradványok takarták, jelentősen csökkentve így a napfény káros hatását, a termőréteg túlzott felmelegedését és kiszáradását. Ezeken a területeken a gyökérzet jól kifejlődhetett, aminek köszönhetően a mélyebb rétegekben található elérhető nedvességet a növényzet egy ideig még hasznosítani tudta. Ily módon a vegetációs idő 3-4 héttel is meghosszabbodott.
Nulla és hét tonna közötti kukoricatermés várható
Ezeken a táblákon a kukorica és a napraforgó eljutott a virágzásig, a megtermékenyülésig és a szemfeltöltődésnek legalább az első szakaszáig. De olyan táblákkal is lehet találkozni, amelyeken a körülményekhez képest egész jó termés (7 t/ha) várható.
Azok a termelők, akik többféle haszonnövény termesztésével próbálkoznak, elégedetten állapíthatják meg, hogy idén legalább a kalászosok jól termettek, a nedvességhiányt és a meleget viszonylag jól tűrő napraforgó és kukorica pedig remélhetőleg hoz valamennyi termést. Szójában katasztrofális a helyet, a hozamok, már ahol lesz mit betakarítani, minimálisak lesznek. A cukorrépa az egyetlen növény, amelyen még sokat segítene egy kiadós csapadék, de sajnos az előrejelzés alapján esőre a következő napokban nincs kilátás, viszont a hőmérő higanyszála a következő napokban várhatóan 37 fokig emelkedik.
A napraforgó és a kukorica betakarítása egy-két héten belül, legkésőbb augusztus közepén megkezdődik. Ezen a két növényen, meg a szójavetéseken már a Duna vize sem segíthetne. A cukorrépa-termesztők pedig még fohászkodhatnak, hátha végre megerednek az ég csatornái…
Zenta környékén tragikus a helyzet Vajdaságban
Erről tájékozatott Kobrehel Ervin, az ottani gazdakör elnöke. A szántóföldi haszonnövény-termesztés idei eredményeiről elmondta, hogy a termelők azzal vigasztalódhatnak, hogy a körülményekhez képest legalább a kalászos gabonák jól termettek. De ez esetben is jött a feketeleves…
– Áprilisban úgy nézett ki, hogy alig lesz búza, hiszen tavasszal két hónapon át nem esett eső. A rágcsálók is sok gondot okoztak a földeken, de májusban megeredt az eső, így jó lett a búzatermés. Zenta környékén katasztrális holdanként átlagosan 30-40 métermázsa búzát takarítottunk be.
Ez az ár elfogadhatatlan, szinte mindenki ráfizetéssel dolgozik. Egy hold búza előállítása 100 ezer dinárba (340 000 forint) kerül, ha mi 80 ezret (271 000 forint) kapunk érte, akkor lényegében mi fizetünk azért, hogy termelhessünk. Az őszi árpánál a termelők a fehérjeszintre panaszkodtak, hiszen ha az nagyobb 12 százaléknál, akkor már csak takarmányminőségben veszik át. Nagyjából 16-17 dinár körül vásárolták fel az árpát, viszont ennek a kalászosnak minimális a műtrágyaszükséglete. Az emberek rá vannak utalva a kalászos gabonák termesztésére, mivel jól hasznosítják a téli csapadékot, így kevésbé sújtja őket a tavaszi és nyár elejei szárazság. Nem ígér nagy jövedelmet, de legalább terem. A repcét is sikerült betakarítani, kicsit több mint 50 százalékos terméshozammal. Holdanként átlagosan 12-15 mázsa termett, természetesen vannak ennél kisebb és nagyobb hozamok is, de az átlag nagyjából ennyi – mondta a gazdakör elnöke, aki hozzátette, a kalászosok termeszthetők a megváltozott klimatikus körülmények között a legnagyobb biztonsággal, míg a tavaszi vetésű növények a nyári aszály során már sokadik éve teljesen tönkremennek, jobbik esetben alig teremnek. De e tekintetben is van, ami súlyosbítja a helyzetet.
