Javában zajlanak az aratási munkálatok az országban, de az idei aszály miatt meglehetősen hektikus búzatermés várható régióként az országban. A búza ez évi minőségéről, mennyiségéről, illetve a liszt fogyasztásának egészségügyi hatásairól is beszélgetett Sári Enikő ügyvezetőnk Lakatos Zoltánnal, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatójával.
Gyengén jött ki a búza a télből
A Hajdú Gabona Zrt. „elődjét” még 1843-ban 400 debreceni polgár alapította azzal a céllal, hogy ahogyan a fővárosnak a József-malom, úgy Debrecennek is szüksége lenne egy malomra. Az István-malom 1847-48-ban meg is épült, azóta pedig az intenzív gabonatermelés töretlen a térségben. Mára a Hajdú Gabona Zrt. közel egymillió embernek készít liszteket és egyéb gabonaőrleményeket. A cég vezetője, Lakatos Zoltán több mint 40 éve van a szakmában, de az idei búzatermés még őt is meglepte:
– Nagyon érdekes volt ez a szezon, ilyen gyenge állapotban ritkán láttam kijönni búzát a télből. Mint a szög, úgy állt ki a földből, bokrosodásnak nyoma sem volt. Az áprilisi esők szerencsére fellendítették fejlődését. Nyárra azonban hőgutát kapott a kalász, aminek következményeként csökkent a minősége, a szemek nem tudtak kiteljesedni, emiatt pedig szorult szemű lesz a kalász.
Ezeket figyelembe véve, közepes termésre számítok az idén – összegezte tapasztalatait Lakatos Zoltán, akinek ha az előrejelzései beigazolódnak, az azt vetíti előre, hogy megközelítőleg 5 millió tonna lesz a betakarítás, amiből a malomipar körülbelül 1 millió tonnát szokott felhasználni. A takarmány-előállítók 1,3-1,4 millió tonnát „szívnak el” vivőanyagként, 300 ezer tonna szükséges vetőmagnak, 200 tonnát dolgoznak fel ipari célra, tehát még exportra is fog jutni a szakember előrejelzése szerint.
Új irány a gabonatermesztésben
Az évről évre egyre természetesebbé váló aszály megjelenése új, szárazságtűrő fajták termesztésére kellene, hogy sarkallja a gazdálkodókat. Ugyanez igaz a talajmunkák módosítására is, magyarán a gazdálkodóknak be kell látniuk, hogy ami az eddigi termelési stratégia szerint működött, annak most már korántsem biztos a jövedelmezősége.
– Azt látni kell, hogy ha Magyarországra nem is, de a körülöttünk lévő országokba orosz, ukrán, kazah gabonaexport érkezik, aminek eredményeként akár olasz felvevőpiacunkat is elveszíthetjük. Ráadásul ezekkel az országokkal szemben, méretünknél fogva a termelési adottságaink nem veszik fel a versenyt. És egy rossz irányt is szeretnék megjegyezni. Mivel nem volt nagy különbség idáig az étkezési búza és a takarmánybúza ára között, a gazdák ezért megpróbálkoznak francia fajták termesztésével.
