Burgonya fronton az elmúlt időben sok minden változott. Részben a klíma, de változott a kereskedelem, hiszen Európában szabadon mozog az áru. Harmadrészt pedig a fogyasztói szokások, hiszen előretörnek a feldolgozott burgonyák. Mi az ami átalakult a burgonyatermesztésben, és hogyan lehet a kihívásokhoz alkalmazkodni? Többek között erre is kerestük a választ Berzencén, a Solanum Kft. által szervezett Vetőburgonya-szaporítás aktuális kérdései és gyakorlata című szakmai tanácskozáson.
Mellette egyre nehezebb a termelés, különösképpen Magyarországon, mert mi extra szigorúak vagyunk, főleg a növényvédelem kérdéskörében, s emiatt nagyon nehéz versenyezni”- álltunk meg beszélgetni a bemutató helyszínén ifj. Varga Györggyel. A Solanum Kft. társügyvezetője elmondta, sok mindenben le lettünk korlátozva, a műtrágya, a növényvédő szer, s elsősorban csávázószerek felhasználása területén. A gyomirtás nehéz helyzetbe kerül a metribuzin kivonással.
„Azt tapasztalom, hogy nagyon sok, elsősorban fiatal vagy középkorú gazda útkeresésben van, mert úgy látják gabonával már nem érdemes foglalkozni. A burgonya viszont még olyan választás, amihez fogható bevételt kevés növény tud. Azt hiszik, ha elolvasnak ezzel kapcsolatban egy cikket, és akkor ők már krumplitermelőkké váltak. Belevágnak, s lesz egy gyenge termésük, de nincs piacuk, és kénytelenek levinni az árat, mivel nem tud tárolni”- vázolta a helyzetet a szakember. Ez mind begyűrűzik a piacra, ezt pedig egy ügyes gazda ugyanúgy megérzi, mert nem tudja azon az áron értékesíteni, amin kellene.
– tette hozzá, hogy körülbelül 45 tonna az amiből ki lehet jönni egy jó ár mellett. Ott kezdődik a számolás, hogy 900 ezer forint és egymillió forint között van a Classe A minőségű vetőgumó hektáronként költsége.
A burgonyatermesztés ökológiai optimuma 18-20-21 fok, lehetőleg enyhén borult legyen az idő, nem túl meleg, víz pedig elegendő. Ha megnézzük Afrikában, Kenyától elkezdve az észak-afrikai országokig termelnek krumplit, és szabadföldi krumplit, pedig ők tudják, mi az a meleg, és nagyon jó termésátlagokkal dicsekedhetnek.
Nem kell megijedni a felmelegedéstől, hanem reagálni kell rá. Öntözés nélkül nem szabad belefogni, lehet, hogy érdemes fontolóra venni egy kicsit későbbi ültetést, vagy épp ennek az ellenkezőjét. Amiben nagyon erős hazánk, az a primőr előállítás. Akik komolyan gondolják, hogy korán ültetnek, és újburgonyával jelennek meg a piacon, azoknak is van keresnivalójuk, az igazán koraiakat már április végén szedik fel.
A jó fajtaválasztás szintén fontos kérdés. Nem mindegy, hogy például egy külföldi fajta, ami nem találkozott soha életében egy nálunk tapasztalható időjárási kihívással, megfelelő döntést jelent-e. Éppen ezért előtérbe kerülnek a magyar fajták, amelyek hozzászoktak a helyi körülményekhez.
„A terméspotenciál benne van a magyar fajtákban is. Ugyanakkor előfordulhat egy-egy burgonyának gyengébb a héja, nehezebb letakarítani, vagy csak új krumplinak ajánlott, de meg kell találni a technológiába leginkább illőt. Berzencén 54 fajta volt kiállítva, amiből ki lehet választani, hogy mivel lenne érdemes foglalkozni”- magyarázta ifj. Varga György.
Korábban, a világháború után rossz volt a sárgákkal a tapasztalat, majd jött a Desirée, ami már más minőséget jelentett. A piacvédelem szemüvegén keresztül nézve lehet, hogy érdemes is ezt megtartani. Piros burgonyát hova lehet eladni? Magyarországra. A krumpliknak több mint 80 százaléka sárga, a legtöbb országban általánosságban a sárgahéjú burgonyát kedvelik. Ugyanakkor más jelentősége nem volna, mert nem a héját esszük, meghámozva pedig egyformák.
Nyugat-Európában terjednek a feldolgozóipari burgonyák esetenként a szaporítóanyag előállító területek kárára is. Hallani, hogy keményítőből hiány van, a chipsgyártás másik kérdés, a feldolgozóipar menthetné meg az ágazatot. Ehhez szükség lenne egy olyan felvevőpiacra, ahol működne egy termeltetési osztály, ami összefogná a gazdákat, és megmondaná, hogy melyik fajtát igényli. Ehhez kellene megfelelő finanszírozás, támogatás, biztos szerződés, kiszámítható ár, és akkor biztonságosan lehetne termelni és beszállítani. A legfontosabb irány, ha működne egy feldolgozó, amely valamilyen formában feldolgozza a burgonyát.
„Az idei extrém év, a száraz tél után egy hűvös tavasz következett, utána májusban még egy fagy is jött, most pedig egy viszonylag hosszú, aszályos időszakot élünk meg, bár néhány nappal ezelőtt komoly viharok okoztak kárt. Ezt megérzi mindegyik növény, de nálunk a vetőgumótermesztés az egy kiemelt terület, arra föl vagyunk készülve, tehát öntözzük, illetve mindent megadunk neki, amit csak lehet”- hangsúlyozta ifj Varga György, ez megnöveli a költségeket, de ha jól termel valaki, és a minőségre is odafigyel, s majd azt a Nébih le is igazolja, akkor bele kell, hogy férjen a költségvetésbe.
