Az egészséges táplálkozás kapcsán gyakran felmerül a kérdés, hogy a fehérje vagy a rost fontosabb-e. A fehérje az izomépítés és a jóllakottság szempontjából kulcsfontosságú, míg a rost elsősorban az emésztés, a vércukorszint-szabályozás és a szív egészségének védelmében játszik szerepet – írja az eatingwell.com.
A legtöbb ember elegendő fehérjét fogyaszt, azonban a rostbevitel jellemzően jóval elmarad az ajánlott mennyiségtől. Mivel mindkét tápanyag más és más előnyökkel jár, érdemes nem választani közöttük, hanem inkább megtalálni az egyensúlyt az étrendben.
A fehérje szerepe: erő, izomzat és jóllakottság
A fehérje az egyik legfontosabb makrotápanyag, különösen az izomtömeg megőrzése és az anyagcsere egészsége szempontjából. Az életkor előrehaladtával az izomtömeg természetes módon csökkenhet, de ez lassítható, ha a napi fehérjebevitel megfelelően el van osztva az étkezések között. Több kutatás is megerősítette, hogy az étkezésenkénti 25–30 gramm fehérje segíti az izomfehérje-szintézist.
A megfelelő mennyiség mellett a minőség is fontos: előnyben részesítendők a sovány húsok, tojás, tejtermékek, hüvelyesek és növényi fehérjeforrások. Nem csupán az izomzat, de az immunrendszer működése és a csontok állapota is profitál a megfelelő fehérjebevitelből.
A rost: az emésztés és a hosszú távú egészség csendes támogatója
A rostok emésztőrendszeri hatása közismert, de ennél jóval többet nyújtanak. A vízoldékony rostok hozzájárulhatnak a koleszterinszint csökkentéséhez, stabilizálhatják a vércukorszintet, míg az oldhatatlan rostok elősegíthetik a rendszeres bélmozgást. Mindkét típus táplálja a bélrendszerben élő hasznos baktériumokat, ezáltal hozzájárulnak az immunműködés és a gyulladásos folyamatok szabályozásához.
A rost emellett – hasonlóan a fehérjéhez – képes elnyújtani a jóllakottságérzetet. Lassítja az emésztést, ezáltal megelőzheti a vércukorszint hirtelen megemelkedését és annak gyors visszaesését.
A legtöbb ember azonban nem fogyaszt elegendő rostot. Az ajánlott napi bevitel 25–38 gramm lenne, ezzel szemben az átlagos fogyasztás messze ez alatt marad. Pedig a teljes értékű gabonák, zöldségek, hüvelyesek és gyümölcsök beillesztése a mindennapi étkezésekbe jelentős változást eredményezhet – nemcsak az emésztésre, hanem a szív- és érrendszer állapotára, sőt a daganatos betegségek kockázatára is pozitív hatással van.
