Érdemes átgondolni, hogy a letermett felületeket milyen hasznos fajokkal gazdagítsuk az őszi hetekre. A rövid tenyészidejű, ősszel szedhető vagy hidegtűrő, télen is szedhető, áttelelő zöldségfélékben érdemes gondolkozni.

Az ősz kiváló időszak számos kevésbé hőigényes zöldség termesztésére, elsősorban a leveles zöldségeket (spenót, kelkáposzta, salátafélék), a gyökérzöldségeket (sárgarépa, cékla, retek), valamint a káposztaféléket (brokkoli, karfiol, káposzta) alkalmazhatjuk. További népszerű zöldségfélék az őszi szezonra a póréhagyma, a borsó, a lóbab és az ázsiai zöldségek, mint a mizuma.

A salátafélék, levélzöldségek fogyasztása és termesztése a tavaszhoz és a nyárhoz köthető, pedig a fejes saláta és más saláták ősszel is jól termeszthetők. Az endívia és a fodros endívia különösen jók őszi termesztésre, de a klasszikusok, mint például a vajsaláta vagy a galambbegysaláta is helyet kapnak az őszi ágyásban. Sőt, az őszi termesztésnek még előnyei is vannak – az alacsonyabb hőmérséklet minimalizálja a saláta virágzásának, magszárba menésének kockázatát.

A saláta hidegtűrő, a kisebb fagyokat károsodás nélkül elviseli, az optimális hőmérséklet 16 °C. Talajban sem válogat, kötöttebb és lazább területre is ültethető. Víz- és tápanyagigénye is alacsony, egy jól trágyázott főnövény után különösebb táp­anyag-utánpótlásra sincs szükség, legfeljebb egyszeri komposzttea vagy csalánléoldatos beöntözés javasolható.

Gyakran helyrevetéssel termesztjük, de az ősszel a palántázás biztonságosabb. Betakarítás a ter­mesztési időszaktól függően a palántázást követően 5-7 hét. Ha a hőmérséklet hajnalonként rendszeresen 0 °C alá süllyed, érdemes éjszakára fátyolfóliával takarni a salátát, amit napközben eltávolítunk. Áttelelő fajta például a Téli vajfej. Szedésére a következő év április-májusában számíthatunk.