0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. december 6.

A Simahegyi Major tradicionális ízvilága  

Sertéseket tart és hagyományos, magyar ízvilágú termékeket készít Maszlik Dávid Szentén, a Simahegyi Majorban.

Itt megvalósul a szántóföldtől az asztalig folyamat, mert minden egy kézben van a gazdaságban: a saját szántókon megtermelt takarmánnyal etetik a saját kocáikat, melynek malacaiból állítják elő termékeiket.

Maszlik Dávid előre leszögezi, hogy parasztembernek tartja magát, ami születési előjoga is, és ez a kifejezés számára nem negatív előjelű. Nem is tudná másként elképzelni az életét, még akkor sem, ha a gazdálkodás „nehéz kenyér”, mert mint fogalmaz, ezt az életformát az anyatejjel szívta magába, gyerekkori berögzülés, amitől nem lehet szabadulni.
Maszlik Dávid nem tudná másként elképzelni az életét, még akkor sem, ha a gazdálkodás „nehéz kenyér” – Fotó: Koncz János

Saját jogon 2015-től gazdálkodik Nógrád vármegyében, Szentén.  Sopronban vadgazda mérnöknek készült, végül favágónak állt, erdőgazdálkodással foglalkozott. A család rendelkezett ugyan földterületekkel, de ahhoz kevéssel, hogy gazdaságot lehessen alapozni rá, ezért az erdőgazdálkodásból származó jövedelmét földvásárlásokba fektette. Jelenleg 50 hektár szántón búzát, kukoricát, árpát, napraforgót termeszt, amelyből a sertések takarmányozását oldja meg. Az erdőgazdálkodást sem engedte el teljesen, közel 20 hektár erdő tulajdonosa. Az idén pedig friss diplomás mezőgazdasági mérnök is lett.

 Nyakaska és a búza ára

A fiatal gazda pályázaton 2014-ben nyert támogatást.

– Ebben az évben vásároltam egy kocát: Nyakaska volt az első, és ma is autentikus arca a gazdaságnak. Már nyugdíjas, de még velünk van – mondta a kezdetekről, amikor még elsősorban nem az állattartás volt a cél. – Valójában azért lettem állattartó, mert az egyik évben nem tudtam rendes áron eladni a búzát, ezért azt gondoltam, hogy akkor inkább állatokkal etetem meg itt a gazdaságban.

Az mezőgazdaság, különösen a növénytermesztés és az abból származó bevételek időszakossága is az állattartás mellett szólt. Az aratás, a termények értékesítése, illetve a támogatások az év második felében érkeznek, az első felében viszont csak kiadások vannak.

A sertés azért tűnt jó ötletnek, mert a januártól tavaszig tartó időszakot pénzügyileg át lehet hidalni a malacok eladásával. Ami megmaradt, abból lett hízó, magyarázza, hogyan mélyült el az állattartásban. Ottjártunkkor 60 sertésből állt az állomány. Ez persze csak egy napra igaz, mert hetente kettő hízót feldolgoznak, a kocák pedig közben fialnak.
A saját szaporulat biztosítja a garanciát a termékek minőségére - Fotó: Koncz János
A saját szaporulat biztosítja a garanciát a termékek minőségére – Fotó: Koncz János

Balogh Kinga, Dávid társa felel az állatokért. Kíváncsi vagyok, a csinos, fiatal gazdaasszony hogyan keveredett bele az állattenyésztésbe. Mint mondja, először gyerekkorában a nagyszülei révén, aztán egészen másfelé vette az irányt: vendéglátásban és kereskedelemben dolgozott. Amikor megismerkedett Dáviddal, ismét belebonyolódott a mezőgazdaságba. Végül dönteni kellett, és a gazdaság győzött.

Balogh Kinga már megtanulta, hogy amelyik hízó nem marad a tanyán, annak nem szabad nevet adni – Fotó: Koncz János
Kinga rajong az állatokért, a gazdaság összes állatára úgy tekint, mintha házikedvenc lenne. Képes a legvadabb kutyát is kezessé tenni, minden kocának nevet ad, dédelgeti, és ha kell, éjszakákon át segíti a fialást. Ez kicsit meg is nehezíti a helyzetét, mert eljön az a pillanat, amikor meg kell válni tőlük.

– Azt már megtanultam, amelyik hízó rövid ideig marad a tanyán, annak nem szabad nevet adni, nem szabad sok időt tölteni vele, mert lelkileg tönkremegyek.  A malacok nagyon okosak, és nagyon tudnak ragaszkodni. Azt mondtam, ha nekem kell a hízót elvinni a vágóhídra, akkor befejezem – meséli az állatokkal való kapcsolatát.

Egy pályázatnak köszönhetően 2019-ben új, modern sertéstelepet építettek, és megszüntették a külterjes állattartást. 2022 decemberében pedig megvásárolták az egykori kétbodonyi termelőszövetkezeti major egy részét, ahol kialakították az új és hatékony húsfeldolgozót.

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: