A paszternák (Pastinaca sativa) az ernyősvirágzatúak (Apiaceae) családjába tartozó gyökérzöldség, amely Európában őshonos, és már az ókor óta ismert és termesztett növény. Jelentősége a burgonya elterjedése előtt alapvető volt a táplálkozásban, napjainkban pedig ismét növekvő figyelmet kap a gasztronómiában és az egészségtudatos étrendekben.
Kétéves növény, az első évben fejleszti vastag, orsó alakú karógyökerét és tőlevélrózsáját, a második évben magszárat hoz és virágzik. Gyökere krémszínű vagy halványsárga, húsos, édeskés ízű ez alapján a beavatatlan szem könnyen összetévesztheti a fehérrépával, de leveleit látván, melyek sokkal robosztusabbak, szárnyasan összetettek, már látható a különbség. Virága sárga színű, összetett ernyővirágzat.
Hol szeret a paszternák?
A paszternák mérsékelt éghajlaton érzi jól magát, viszonylag hosszú tenyészidejű (120-130 napos) növény. Talajjal szemben igényes, szereti a mélyrétegű, jó vízgazdálkodású, laza szerkezetű vályogtalajokat, az egyenletes vízellátást különösen csírázáskor és gyökérvastagodás idején. Hidegtűrő növény; a gyökér íze kifejezetten javul – tovább édesedik – enyhe fagyhatás után, ezért a tenyészidőszak végén, október-novemberben nem kell siettetnünk felszedését, hanem folyamatosan is betakaríthatjuk, ahogy szükségünk van rá a konyhában.
