Japánban még csak formálódik a laboratóriumi körülmények között sejtekből előállított húsok és hasonló módon készült tengeri élelmiszerek élelmiszer-biztonsági szabályozása – derült ki Yoshitomi Megumi Avigail, a Japán Sejtalapú Mezőgazdasági Szövetség (Japan Association for Cellular Agriculture – JACA) elnökének szavaiból, akit többek között a kultivált élelmiszerek japán engedélyezési folyamatáról kérdeztünk. Yoshitomi, aki a JACA vezetőjeként aktív szerepet vállal a szakpolitikai egyeztetésekben, részletesen ismertette, hogyan próbálják a laborhús térnyerésének időszakában megóvni a világhírű Wagyu marha genetikai értékeit, valamint azt is, milyen tanulságokat kínálhat Japán sejttenyésztett húsok felé való érdeklődése más országok – köztük Magyarország – számára.

Japánban jelenleg még nincsenek végleges élelmiszer-biztonsági szabályok a laboratóriumban tenyésztett húsra és halra, de a keretrendszer kidolgozása gőzerővel zajlik. A helyi fogyasztóügyi hivatal 2024 novembere óta egy új élelmiszerekre szakosodott tanácskozó testületet működtet, amely külső szakértők bevonásával vizsgálja, milyen információkat kellene benyújtaniuk a cégeknek a tenyésztett hús biztonságosságának igazolására, és ezeket az adatokat a hatóságok hogyan értékeljék.

Yoshitomi hazája e téren lemaradásban van például az Egyesült Államokhoz képest, ahol már 2019-ben nyilvánosan tisztázták a hatóságok szerepmegosztását a tenyésztett hús felügyeletét illetően. Ennek ellenére biztató, hogy Japán belátható időn belül közzétesz egy hivatalos állásfoglalást a laboratóriumi úton előállított élelmiszerekkel kapcsolatban.

A japán szabályozás részletei még formálódnak, de már körvonalazódnak a fő alternatívák.

– mondta a Magyar Mezőgazdaságnak Yoshitomi. A szakértők között vita folyik a modellek követelményeinek szigorúságáról, egyesek az első, legszigorúbb modellt pártolnák, mások óvakodnak a túlzott bürokráciától, nehogy végül csak a nagy külföldi cégek tudjanak engedélyeket szerezni.

2025 végére előzetesen összeállítottak egy iránymutatás-tervezetet a benyújtandó információkról és az ellenőrzési pontokról, de ezek egyelőre nem kötelező érvényűek. Hogy a jövőben kötelező szabállyá válnak-e, azt további egyeztetések döntik majd el. Ha a biztonsági értékelési folyamat feláll, a többi illetékes hatóság is hozzákezd a kapcsolódó előírások – például a címkézés és az ellenőrzések – kidolgozásához.

Híd a kormányzat és az ipar között

A szabályozás alakítása nem csak a hivatalokra hárul. Fontos szerepet játszik benne a JACA is, amely a kormányzati szervek, az ipari vállalatok, a kutatók és a fogyasztók között információs hídként működik.

– A JACA afféle agytröszt, összegyűjti és rendszerezi az ipar és a tudomány nézőpontjait, ellátja a hatóságokat a szükséges háttér-információkkal, összehoz különböző szakértőket és kiegyensúlyozott, valódi híreken alapuló tájékoztatást nyújt a médiának és a fogyasztóknak – összegzi Yoshitomi.