A cégvezető, Dr. Szuvandzsiev Péter elmondása szerint édesapja felmenői az 1920-as évek tájékán érkeztek Magyarországra, az utolsó nagy bolgár bevándorlási hullám idején. A család ekkor kezdett Magyarországon kertészeti termelésbe, majd 1946 végén telepedtek le Gyömrőn.

A kertészet azóta is folyamatosan működik, és ha technológiailag nem is teljes egészében, de szellemiségében annál inkább őrzi a hagyományokat. Az annak idején betelepülő családfő hagyományos bolgár öntözéses zöldségtermesztést folytatott, azonban a későbbiekben fokozatosan a virágtermesztés felé fordultak. Ma már fő profil a dísznövénytermesztés, de figyelmet szentelnek a zöldségpalánták előállítására is.

Kertészet ma is Gyömrőn

A kertészet jelenleg Gyömrő belterületén, mintegy 2500 négyzetméteren működik, ami bizonyos szempontból korlátozza a bővülési lehetőségeket. Egy adott négyzetméteren évente átlagosan két–két és fél kultúra fordul meg, ami intenzív termesztést jelent. A faj- és fajtaválaszték is jelentős: megközelítőleg 50 különböző növényfaj és 400–450 fajta kerül ki évente a kertészetből, összesen 60–80 ezer cserép mennyiségben.

A nőnap körüli időszak különösen erős értékesítési csúcsot jelent, ugyanakkor a kertészet tudatosan törekszik arra, hogy kizárólag az adott időjárási viszonyoknak megfelelő növényeket kínálja. Péter hangsúlyozza: nem kívánnak a piacon gyakran tapasztalható, idő előtt értékesített növényekkel versenyezni. Ezzel szemben a cél a szakmailag megalapozott, a vásárlók számára is hosszú távon fenntartható kínálat biztosítása. Jó példa erre az árvácska, amely megfelelő körülmények között szeptembertől, akár május közepéig is díszítheti a kerteket.

A dísznövénytermesztés helyzete

A hazai dísznövényágazat helyzetét a termelő kritikusan szemléli. A piac erősen árérzékeny, miközben a magyar termelők jelentős versenyhátrányban vannak a nagyobb európai termelő országokkal szemben. Hollandia, Németország, Spanyolország vagy Lengyelország hatalmas termelési felületekkel, fejlett technológiával és nem utolsó sorban lényegesen alacsonyabb adóterhekkel bír, ami lehetővé teszi számukra, hogy alacsonyabb költséggel állítsanak elő ipari mértékben dísznövényeket.

Ennek következtében már viszonylag kis áreltérés esetén is megjelenik az import a piacon, amely sok esetben kiszorítja a hazai termékeket. Nem ritka, hogy akár tavaszi árvácska vagy őszi krizantém is külföldről érkezik Magyarországra versenyképes áron. A probléma túlmutat a dísznövényágazaton: hasonló folyamatok figyelhetők meg a zöldségtermesztésben is, ahol Magyarország több fontos kultúra esetében nettó importőrré vált.

Az import meghatározó

A dísznövénytermesztésben különösen erős az importfüggőség, amely nemcsak a késztermékeknél, hanem az inputanyagok szintjén is jelentkezik. A termesztéshez szükséges eszközök és anyagok jelentős része külföldről származik: a fólia Izraelből, a csepegtetőszalag szintén import, a fajták olasz, német vagy japán eredetűek, a cserepek Hollandiából, a termesztőközegként használt fehér-tőzeg pedig például Litvániából érkezik.

A dísznövénytermesztés nemcsak munkaigényes, hanem jelentős inputigénnyel is jár, miközben a piaci verseny rendkívül erős. Péter szerint a jelenlegi helyzetben nem elsősorban a pályázati források jelentik a megoldást. Saját, sikertelen pályázati próbálkozáson alapuló tapasztalata után az önerőben és elhivatottságban hisz.

A termelő szerint a dísznövénytermesztésben dolgozók többsége nem pusztán gazdasági megfontolásból végzi ezt a tevékenységet, hanem valódi szakmai és érzelmi kötődésből, melytől, kérdésemre, miszerint gondolkodott-e a váltásban, megválni nem egyáltalán nem tervez.