Ennek egyik legkiemelkedőbb időszaka minden évben a húsvétot megelőző néhány hét. Konkrétan az egész éves export 20 vagy 35 százalékát bonyolítjuk le ebben az időszakban, attól függően, hogy a húsvét még márciusra vagy már áprilisra esik. Ha az első negyedévben van az ünnep, akkor a bárányexportunk évi 120–140 ezer darab szokott lenni, ha már a második negyedévben, tehát áprilisban, akkor a báránykivitelünk meghaladja a 250 ezret.
A legnagyobb vevőnk változatlanul Olaszország, idén a 124 ezer darabos kivitelünkből 66,5 százalékkal, azaz 83 ezer darabbal részesedett. Olaszországon kívül szállítunk még Jordániába, Törökországba, Izraelbe, Azerbajdzsánba és Ausztráliába, összes kivitelünk 96,7 százaléka ezekbe az országokba irányul.
Változó piaci igények
Ezen a tavaszon a helyzet több mint izgalmas, helyenként bizonytalan. A mostani helyzetről, a kezeléséről és a megoldásokról Mezőszentgyörgyi Dávidot, a Juh és Kecskeágazatért Egyesület elnökét kérdeztük. Beszélgetésünkből kiderült, hogy a mostani húsvét előtt a stagnáló vagy a csökkenő jelző illett a magyar juhexportra. Ez azért is sajnálatos, mert az EU önellátottsága ebből a termékből legfeljebb 90 százalékos, tehát lenne módunk növelni az exportot, de mégsem ez történik. Azért is elgondolkodtató a mostani állapot, mert a juh az egyik leginkább klímabarát állatfaj.
A koronavírus-járvány mindenesetre keményen belenyúlt a jelenlegi exportügyletekbe. Március elejéig úgy tűnt, hogy nem lesznek kiszállítási gondok, legfeljebb a személyek mozgását korlátozzák majd. Aztán megkérdezték, hogy mindezt hogyan kell értelmezni. Az Agrárminisztérium és juhos szakmai szervezetek – a Juh Terméktanács, Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara állattenyésztési és beszállítóipari osztálya, valamint az egyesület – össze tudott fogni, és javaslatot tettek a szállítás rendjére. Ezt azonnal befogadták a hatóságok, továbbították az operatív törzshöz, és láss csodát, az záros határidőn belül rendezte is a kérdést. Az ORFK utasításba adta, hogyha a hazaérkező sofőröknek nincsenek tünetei, és ha a telephelyen sincs koronavírusra utaló jel, másnap mehet újabb fuvarba, akár Olaszországba is. Mindenki másnál ilyenkor 14 napos karantént írnak elő. Tehát sikerre vezetett, hogy valamennyi juhágazati szereplő összefogott, és hogy összefogásukat kinyilvánították.
Önmérsékletet kértek a kereskedőktől
Már korábban is történt átalakulás a piaci igényekben, ami folytatódik. Már a 27 kilogrammos árkategóriába tartozónál nehezebb állatokat is keresik, márpedig azoknak a legjobb az ára – és meg is fizetik. Idén még a húsvéti felvásárlás előtt a juh kilogrammonkénti ára 3,40–3,60 eurót tett ki, ami a szezonra visszaesett 2,95 euróra. A szakmai szervezetek ezután némi önmérsékletet kértek a kereskedőktől, aminek hatására az értékesítési ár több helyen újra elérte a kilónkénti 3,1 eurót. Ez forintban kifejezve elfogadható, mert tudjuk, hogy menet közben a forint árfolyama az euróhoz viszonyítva nagyot változott, ami az exportőrnek előnyös.
Az olaszoknál húsvét előtt működtek a nagy vágóhidak és az elosztóközpontok.
Ebben közrejátszik, hogy az itthoni bárányok testtömege még nem éri el a piac által kívánt szintet. A nagyon kistestű bárányokat a román és a szlovák exportőrök viszik Olaszországba, ennek 2–2,2 euró a kilónkénti ára. Némi reménykedésre ad okot, hogy a ramadán is mostanában kezdődik, ezért a bárányok török és német kereslete növekedett.
Megoldásra váró gondok
A koronavírus itthon is érezteti hatását. A szakmai szervezetek ebben a helyzetben azt javasolták, hogy az állomány feljavítása érdekében indokolt volna jerke- és gödölyebeállítási támogatás meghirdetése. Javaslatuk szerint így 50–100 ezer jerke maradhatna idehaza továbbszaporításra, amihez darabonként minimum 15–20 ezer forintos beállítási támogatást kellene adni, és az állatokat kötelező lenne az első ellésig megtartani. Ezt minél előbb meg kéne hirdetni, és remélik, hogy belefér abba a csomagba, amely a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart is támogatja.
Gondok mutatkoznak a kecsketej körül, ugyanis 3 hete, március közepén lejtmenetbe váltott az ára. A turizmus visszaesésével nem keresik a kistermelők áruit, és a szállodaláncoknak sem tudnak közvetlenül értékesíteni. A termelőknek tárolói nincsenek, és akinek nem volt hosszú távú szerződése, annál bizony előfordult, hogy 600 liter tejet kellett a lefolyóba kiönteni. Csupán a kisteleki kecsketej-feldolgozó vásárol fel 400 ezer litert szerződés alapján, és nekik csak ennyire van kapacitásuk. Javasolják az állami felvásárlás bevezetését, mégpedig humanitárius célzattal, kórházaknak, idős- és gyermekotthonoknak.
További híreket „koronavírus” témakörben, ide kattintva olvashat tematikus oldalunkon.
