0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. július 22.

Faluszövetkezetből alakult

Két évvel ezelőtt mutattuk be a Berkenye Hűtőház működését, most a feldolgozó gyümölcsellátásának nagy részét adó termelői szervezet, a Nógrád-Tész Kft. tevékenységéről kérdeztük az egyik alapítót, Schmidt Szilárdot.

Mint mondja, nem a klasszikus termelői értékesítő szervezeti felállás jellemző rájuk, hiszen fő vásárlójuk a hűtőház, ez a kapcsolat szavatolja az értékesítés biztonságát.

Schmidt Szilárd vezetésével alakultmeg a Nógrád-Tész Kft. 2008-ban
Schmidt Szilárd vezetésével alakult meg a Nógrád-Tész Kft. 2008-ban
Fotó: Kertészet és Szőlészet

Berkenyén több évtizedes hagyománya van a közös bogyósgyümölcs-termesztésnek és feldolgozásnak, annak idején faluszövetkezetként működtek együtt a tagok. Minden portán volt málna, a legnagyobb termesztő is egy-két hektáron gazdálkodott; a kistermelők termését aztán közösen dolgozták fel. Schmidt Szilárd 2007-ben vette át a cég vezetését édesanyjától, a falu polgármesterétől, Schmidt Józsefnétől. A következő évben alakították meg a termelői szervezetet, mert faluszövetkezetként nem tudtak támogatáshoz jutni és fejleszteni.

A környékbeli, nógrádi termelők mellett Pest megyéből is érkeztek tagok, összesen százötvenen. Néhány évvel később már 200 tagja volt a tésznek. Az alapításkor sok faluban jártak előadásokat tartani a tagság előnyeiről, továbbá növényvédelmi és termesztési kérdésekről.

Fontos feladat máig is az inputanyag-ellátás, amivel hathatósan lehet segíteni a gazdálkodást. A Nógrád-Tész mögött a Berkenye Faluszövetkezet volt a felvásárló és feldolgozó, ami nagy biztonságot adott a termesztőknek. Máig ez a helyzet, bár ez nem a klasszikus tészes felállás, mondja Schmidt Szilárd. Ugyanakkor egy termelői szervezetnek nincs elég tőkéje az olyan nagy beruházásokhoz, amit a hűtőház bővítése, modernizációja, az új feldolgozási technológia bevezetése igényelt. Az utóbbi években hárommilliárd forintos fejlesztés történt a Berkenye Hűtőháznál, támogatásokat is beleértve, így az egyik legnagyobb hazai fagyasztottgyümölcs-feldolgozóvá nőtte ki magát a minőségéről is híres cég. Azért is célszerű különválasztani a két területet, mert egy hűtőház egész éves folyamatos tevékenységgel lehet gazdaságos, a termelői szervezet viszont főként időszakosan működik.

A bodza a harmadik legnagyobbtermőterületet foglalja el a tészhez tartozó ültetvényeken
A bodza a harmadik legnagyobb termőterületet foglalja el a tészhez tartozó ültetvényeken
Fotó: Kertészet és Szőlészet

Jelenleg 59 termelő tagja van a szervezetnek, nem egészen 636 hektár gyümölcsössel. A legnagyobb területen (248 ha) meggyet művelnek, ezt követi a ribiszke (126), majd a bodza, a szilva és az alma termőterülete. Cseresznyéből több mint 20 hektárt gondoznak, a kisebb kultúrák közé tartozik 10 hektár alatti területtel a birs, a körte, a szamóca. Szedret, illetve málnát kevesebb mint 4 hektáron ter­mesztenek. A tagi árbevétel tavaly meghaladta az egymilliárd forintot.

Öt telephely a nagy termelőknél

Cseresznyéből további telepítéseketterveznek
Cseresznyéből további telepítéseket terveznek
Fotó: Kertészet és Szőlészet

A bogyós gyümölcsök termesztése folyamatosan hanyatlik Magyarországon, két okból is. Az egyik a klímaváltozás, a másik pedig az értékesítés: egyszerűen nem fizettek eleget a rengeteg kézi munkát igénylő málnáért.

Amikor alakult a tész, 400 tonna málnát vásároltak, pár év elteltével már csak 50-100 tonnát tudtak összeszedni. Egyre többen hagyták abba a málnatermesztést. Piros ribiszkénél sokkal jobb a helyzet, mert kevésbé érzékeny a fölmelegedésre, ugyanakkor jól gépesíthető a művelése és a betakarítása.
Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: