Szerző: Herold Ferenc

A tavaszi kihajtáskor még szép, haragoszöld bokor fokozatosan elhalványul, foltosodik, s ha időben nem ismerjük fel az okokat és nem tesszük meg a szükséges beavatkozásokat, csúfos véget érhet.

A hortenziának jelenleg 42 faját ismerjük, ebből hazánkban 12 fajból válogathatunk a kertészetekben. A 12 fajon belül több mint 300 fajtát gond nélkül megvásárolhatunk. Jó hír, hogy a sárgulás és a mögötte meghúzódó problémák nem egységesen érintik az egyes fajokat és fajtákat. Vannak kimondottan érzékenyek, mint a kerti hortenzia (Hydrangea macrophylla) és a cserjés hortenzia (H. arborescens). Érzékenyek a fűrészes levelű (H. serrata), a tölgylevelű (H. quercifolia), a hibrid (H. hybrida) és a bugás hortenziák (H. paniculata); míg az érdes levelű (H. aspera), a bársony (H. involucrata) és a kúszó hortenzia (H. petiolaris) kevésbé érintettek a sárgulással. Mivel ez a három faj igazi újdonságnak számít hazánkban, még teszteljük, hogyan alkalmazkodnak a magyar kertekhez.

Vashiány. Ez a leggyakoribb ok a lombsárgulás mögött, megjelenésével szinte rendszeresen számolhatunk. Elsődleges oka, hogy hazánkban kevésbé jellemző a savanyú talaj, amelyben a vas megfelelő mennyiségben tud feltáródni, és a növények számára felvehető állapotba kerülni. Ha semleges vagy enyhén meszes, netán savanyú, de vashiányos talajba kerül a hortenzia, akkor mesterséges úton kell ellátnunk az elemivas-igényét. Ez történhet gyökéren keresztül, vagy lombon keresztül vastartalmú műtrágyákkal. Legjobb, ha nem várjuk meg a tüneteket, hanem megelőző jelleggel feltöltjük a talaj vastartalmát az ősz és kora tavasz folyamán.

Magnéziumhiány. Ritkán fordul elő, és sajnos könnyen félre is lehet diagnosztizálni, mert a tünetei nagyban hasonlítanak a vashiányéra. Amikor jelentkezik, akkor szinte garantált, hogy vashiány is kíséri. Azt nehéz megállapítani, hogy melyik lép fel elsőként, de ennek házikertben nincs is nagy jelentősége. Lényeges különbség a markáns levélszéli elszíneződés, ami a sárgából idővel átmegy fehéres árnyalatba. Oka a talaj gyenge magnézium-ellátottsága. A tünet megjelenésekor lomb­trágyával pótolhatjuk a hiányt, hosszú távon a talaj tartalékait kell visszatöltenünk elsősorban szerves alapú trágyákkal.

Nitrogénhiány. A fiatal hajtások és levelek egyneműen sárgulnak, a levélerek zöld színükkel nem emelkednek ki az elsárgult levéllemezből.