Az idei aszály súlyossága a 2022-es történelmi szárazságét is meghaladta – fogalmazott Molnár János az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára a Betakarítási Koordinációs Bizottság ülését követő tájékoztatón.
A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén mintegy 600 milliméteres csapadékhiány alakult ki, ami egy közepesen jó év teljes csapadékmennyiségének felel meg. Az államtitkár szerint a gazdálkodók jelentős része veszteséggel zárhatja az évet.
Fotó: khw80, Pixabay
Napraforgóból is kevés terem
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a gazdálkodók az elmúlt évek tapasztalatai alapján már igyekeztek alkalmazkodni az aszályhoz. Ennek egyik jele, hogy idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót, amelynek területe ezzel először haladta meg a kukoricáét. A napraforgót a termelők azért részesítették előnyben, mert stabilabb növénynek tartják a kukoricánál.
Az idei időjárás azonban ráébresztette őket arra, hogy ez a stabilitás is véges: a napraforgó országos termésátlaga várhatóan hektáronként mindössze 1,6 tonna körül alakul. A klímaváltozás tényét jelzi az is, hogy a betakarítás szeptember közepére már meghaladta a 80 százalékot, miközben öt-hat évvel ezelőtt ekkor még csak elkezdődött a munka.
Kukoricából tavasszal 589 ezer hektárt vetettek, ám a nyári aszály következtében várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról kerülhet be a termés. Petőházi Tamás szerint hektáronként átlagosan 3 tonnával lehet számolni, ami mintegy 1,5 millió tonnás országos termést jelent. Ez jóval elmarad a több mint 3 millió tonnás hazai felhasználási igénytől.
Szükség van az importkukoricára
A hiányt részben az állattenyésztésben és a takarmánygyártásban is igyekeznek mérsékelni. A takarmánykeverékekben csökkent a kukorica felhasználása, egy részét kalászosokkal váltották ki. A kieső hazai termés miatt mintegy 1,5 millió tonna kukorica behozatalára lehet szükség.
Molnár János szerint Lengyelország középső és északi térségeiben megfelelő mennyiségű kukorica állhat rendelkezésre, és valószínűsíthetően Románia keleti részén is van megfelelő kínálat. A Duna vízállásának emelkedése esetén pedig Románia felől nagyobb mennyiségű kukorica érkezhet vízi úton Magyarországra.
Az idei terméskiesés nem magyar sajátosság, az északi félteke több térségét érinti – mondta Petőházi Tamás. Közben az Európai Unió kukoricaigénye a korábban becsült 17–19 millió tonnáról akár 26 millió tonnára is emelkedhet.
Míg a szezont 52–55 ezer forint körüli tonnánkénti árpaárral kezdték, később az árak 70 ezer forint fölé emelkedtek, a búza ára 80 ezer forint körül van, az új kukorica ára pedig 90 ezer forint körül alakul. Három tonna körüli termésátlag mellett a mintegy 100 ezer forintos tonnánkénti értékesítési ár már nagyjából fedezheti a termelési költségeket – mondta a GOSZ-elnök.
