A klímaváltozás az állattenyésztésben is új alkalmazkodási stratégiákat követel. A XXVIII. Bonyhádi Állategészségügyi és Állat­tenyésztési Tanácskozáson Búza László az agrárpolitika új irányairól, Orosz Szilvia a klímaadaptív takarmányozásról, Kovács Ákos pedig egy, a hőstresszt jobban tűrő szarvasmarha-genetika lehetőségeiről, a zebu adottságainak bevonásáról beszélt.

Búza László, az élelmiszergazdaságért, -forgalmazásért és -műveltségért felelős államtitkár ismertette a kormányzat agrárpolitikai irányait. Beszédében az új Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium szemléletéről és a következő nyolc évre készülő stratégia főbb céljairól beszélt. Az új stratégia az agráriumot nem önálló termelési ágazatként, hanem a teljes élelmiszer-gazdaság részeként kezeli, a termelőtől egészen a fogyasztóig. Kiemelt cél az agrárium és a társadalom kapcsolatának erősítése, valamint annak bemutatása, hogy az ágazat milyen gazdasági és társadalmi értéket teremt.

Öt pillér a stabil agrárpolitikáért

Az államtitkár az új stratégia öt fő pillérét mutatta be. Ezek együtt azt a rendszert alkotják, amelyben az agrárpolitika nem elszigetelt ágazatok támogatásáról, hanem a teljes élelmiszerlánc működéséről szól.

Az első pillér a fenntarthatóbb élelmiszer-előállítás. Ennek megvalósításához az innováció, a fejlesztések és az ágazathoz, illetve üzemmérethez igazodó támogatáspolitika egyaránt fontos.

A megelőzésre épülő állategészségügyben érdemes lehet azokat a genetikai tulajdonságokat is vizsgálni, amelyek természetes ellenálló képességet biztosítanak. A kevesebb betegség kisebb mértékű antibiotikum-felhasználással járhat, miközben a magyar állatbetegség-mentesség a hazai termékek piaci megkülönböztetésében is értéket jelenthet.

A második pillér a fenntarthatóbb élelmiszer-forgalmazás. A termelés önmagában nem elég: azt is meg kell találni, hogyan lesz a magyar alapanyagból versenyképes, jó minőségű és elérhető élelmiszer. Miközben Magyarország jelentős mezőgazdasági alapanyagot állít elő, bizonyos feldolgozott termékekből importra szorul. Ez az élelmiszeripari kapacitások fejlesztését és a termelő, a feldolgozó, a kereskedő és a közétkeztetés együttműködését igényli.