A hazánkban élő csigák között több védett is van, és alapvetően ezek nem kártékony állatok, hiszen madarak táplálékai, valamint a talaj humusztartalmára is jó hatással lehet a jelenlétük. Általában a nagyobb testű fajok okozhatnak problémát, hiszen nagy az étvágyuk, és nem tesznek különbséget kultúrnövény és gyom között, ha ízlik nekik, képesek bármit tarra rágni.
A közvetlen gazdasági kár mellett esztétikai kárt is okoznak: dísznövényeken sem mutat túl jól a cakkozott, lyukacsos csigarágás, mint ahogy zöldségeink is kevésbé gusztusosak, ha keresztbe-kasul nyálkacsíkok találhatóak rajtuk.
A csigák távoltartására és összegyűjtésére több jól bevált módszer is létezik. Van, aki a földbe lesüllyesztett konzerves dobozba sörrel kevert vizet tölt, ezzel vonzza oda a puhatestűeket. De a sós és a szappanos vízzel is sikert lehet elérni. Főleg szárazabb időszakokban jó megoldás, ha nedves textilt terítünk a növények közé a talajra, reggelre számos csiga tanyázik majd rajta és alatta. A kertbe kihelyezett grapefruit héj darabok is vonzzák a csigákat, ha össze akarunk gyűjteni belőlük, ez is célravezető lehet.
A megvédeni kívánt növényeink, ágyásaink körbeszórhatók hamuval, szénporral, vagy műtrágyával. Ha megfelelően széles sávban történik a kiszórás, akkor a csigák nem jutnak ezeken belülre. A módszer szépséghibája, hogy a szél is elfújhatja, az eső is szétmoshatja ezt a „csigavédő kordont”, ami így csak korlátozott ideig lesz hatásos.
A lehullott levelek összegyűjtése is segít abban, hogy a csigák számára kedvezőtlen körülményeket teremtsünk, hiszen így nem tudnak a nedves avarba bekuckózni. A vastag bőrszerű levelű növényeket kevéssé támadják meg a csigák, és a fák, cserjék is védettebbek ellenük, hiszen sokat kell mászni a zöld részek eléréséig. Leginkább az évelő lágyszárúak vannak kitéve a csigaveszélynek.
A csigák így nyáron szárazabb, melegebb időben kevesebb gondot okoznak, ám csapadék után beindul a rohamuk. Testük kiszáradását a párás környezet akadályozza meg, ezért keresnek menedéket a nedves avarban. Mivel éjszaka párásabb a levegő, ekkor aktívabbak ezek az állatok, ezért éjszaka vagy hajnalban könnyebb összegyűjtenünk őket, ha túlszaporodtak volna a kertünkben.
Az éti csiga jogi helyzete meglehetősen érdekes: védett állat, eszmei értéke 2000 forint darabonként. Ennek ellenére április elejétől június közepéig gyűjthető.
Egyes üzletláncok boltjaiban kapható fűszeres vajban elkészített, házába visszatöltött éti csiga, nem is olcsón… Az éti csiga érdekes példa arra is, hogy van, ahol üldözött kártevő, máshol drága ínyencség.
A csigahús nagyon egészséges, mert fehérjetartalma 16, zsírtartalma pedig csak 1 százalék körüli. A húsának aminosav-összetétele kedvező és a kiválasztott nyálváladék révén jól használható a gyomorfekély és légzőszervi betegségek gyógyítására, kedvező zsírsav-tartalma pedig megelőzi a koleszterin lerakódást. Franciaország és Olaszország lakói a legnagyobb csigafogyasztók kontinensünkön, évente 25-36 ezer tonna csigát tálalnak fel ebben a két országban.
Az éticsiga elkészítése nem bonyolult, számos recept található az interneten a csigaragutól kezdve a pörköltön át a fűszervajas csigákig. A lényeg az előkészítésben rejlik, hiszen az összegyűjtött éti csigákat vagy 5-6 napig éheztetni kell, vagy előfőzésük után el kell távolítani a zsigerzacskót.
