Stoyan Tchoukanov, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) mezőgazdasággal, környezetvédelemmel és vidékfejlesztéssel foglalkozó NAT szekciójának elnöke november 5–6-án Magyarországra látogatott.
A szakmai egyeztetések középpontjában a Közös Agrárpolitika (KAP) átalakulása, a fenntartható élelmiszerrendszerek, a vidéki szempontok érvényesítése, valamint a tavasszal elindult Magyar Vidéki Paktum állt.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság az Európai Unió egyik konzultatív intézménye, amely a szervezett civil társadalom véleményét közvetíti az uniós döntéshozatal felé. Feladata, hogy a munkaadói, munkavállalói és civil szervezetek tapasztalatai, szakmai álláspontjai is megjelenjenek az európai jogalkotásban. Működése több szempontból hasonlít a Régiók Bizottságáéhoz. Magyarországot tizenkét tag képviseli a testületben, akiket az érintett szervezetek javaslatai alapján a kormány delegál. A NAT szekció egyik alelnöki tisztségét Kállay Piroska magyar delegált tölti be.
Tchoukanov magyarországi programjában államtitkári egyeztetések, a Magyar Vidéki Paktum résztvevőivel folytatott találkozó és gazdaságlátogatások is szerepeltek. Személye különösen érdekes a mezőgazdasági szereplők számára, hiszen nem csupán uniós szakpolitikai vezető, hanem maga is gazdálkodó: Bulgáriában ökológiai szemléletű húsmarhatartással foglalkozik, emellett a bolgár húsmarhaágazat érdekképviseletében is szerepet vállal. Így az európai döntéshozatal és a gazdálkodók mindennapi tapasztalatai egyaránt meghatározzák a gondolkodását.
A vidéki szempontoknak a döntéshozatalban is helyet kell kapniuk
Az EGSZB jelenleg három kiemelt területtel foglalkozik: a KAP reformjával, a fenntartható élelmiszerrendszerek kialakításával és az úgynevezett rural proofinggal. Utóbbi azt jelenti, hogy a különböző szakpolitikai és fejlesztési döntéseket vidéki szempontból is meg kell vizsgálni. Nem elegendő ugyanis, ha egy intézkedés országos vagy uniós szinten megfelelőnek tűnik: azt is értékelni kell, milyen következményekkel jár a vidéki közösségekre, a gazdaságokra és a helyi szolgáltatásokra.
A rural proofing a jövőbeni uniós tervezési folyamatokban egyre fontosabb elvárássá válhat, ugyanakkor módszertani szempontból még további kidolgozást igényel. Az EGSZB mindhárom témában kialakította már szakmai álláspontját, amelyeket a magyarországi találkozón is ismertettek.
140 millió európai vidéki lakos vár figyelmet
„Mintegy 140 millió ember él Európa vidéki térségeiben, és ezek a közösségek sok tekintetben hasonló problémákkal küzdenek. Úgy látom, hogy a vidéki területek nem kapnak elegendő figyelmet a döntéshozóktól.
A vidéki elnéptelenedés és az elsivatagosodás társadalmi-gazdasági értelemben is súlyos probléma. A fiatalok számára egyre nehezebb vonzó életpályát kínálni a térségekben, hiszen sok helyen hiányoznak azok az alapvető szolgáltatások és intézmények, amelyek a családalapításhoz, a gyermekneveléshez és a kiszámítható élethez szükségesek.
A generációváltás kérdése különösen fontos. Egy fiatal gazdálkodónak sokszor szó szerint azt kell mérlegelnie, hogy teheneket tartson, vagy gyermekeket neveljen, mert a közelben nem feltétlenül talál megfelelő intézményeket, szolgáltatásokat. Nem lehet kizárólag mezőgazdasági támogatásokkal megoldani a vidéki térségek problémáit. Olyan környezetet kell teremteni, amelyben a munka, a család és a mindennapi élet egyaránt működőképes, magyarázta a szakértő.
A vidéki térségek újjáélesztéséhez ezért széles körű együttműködésre van szükség. Meggyőződése, hogy a civil társadalom, az agrárszereplők, a környezetvédelmi szervezetek és a helyi közösségek képviselőinek közösen kell részt venniük a megoldások kidolgozásában. A különböző érdekcsoportok szakértelmét össze kell kapcsolni, és ezt a tudást be kell csatornázni a döntéshozatalba.
