Ám úgy tűnik, ennek a hagyománynak egyre komolyabb kihívással kell szembenéznie. Ausztrália már most mintegy 1,5 Celsius-fokkal melegebb, mint 1910-ben, amikor megkezdődtek az országos hőmérsékleti mérések. (Összehasonlításképp: Európa már 2,5 fokos emelkedésnél tart.) Az ország 30,8 milliós szarvasmarha-állományának körülbelül fele a trópusi és félszáraz északi területek legelőin él, egész évben a szabadban – írja a Phys.org.

Ráadásul az emberhez képest kevésbé hatékonyan izzadnak. A felesleges hőt lihegéssel, árnyék keresésével vagy a hűvösebb éjszakái órák során próbálják leadni. Különösen nehéz helyzetben vannak a hűvösebb európai éghajlathoz alkalmazkodott brit fajták.

Nem minden marha bírja ugyanúgy a meleget

Az észak-ausztráliai szarvasmarhák számára a hőstressz már jelenleg is problémát jelent. Egy új kutatás szerint azonban a veszélyes mértékű hőség a jövőben egyre gyakrabban fordul majd elő, ami különösen a Bos taurus alfajhoz tartozó brit fajtákat, például az angust és a herefordot érinti majd érzékenyen.

A trópusi éghajlathoz alkalmazkodott Bos indicus fajták, például a brahman szarvasmarhák és a zebuk ellenállóbbak, de ők sem immunisak a hőséggel szemben.

A kutatók klímamodellek segítségével hasonlították össze az 1990 és 2010 közötti időszak hőmérsékleti viszonyait az 2050-es és 2090-es évekre várható állapotokkal, alacsony és magas kibocsátású forgatókönyvek mellett. Észak-Ausztrália teljes területét vizsgálták, külön a brit és a trópusi fajták szempontjából.

A hőterhelést egy olyan indexszel mérték, amely a hőmérsékletet, a páratartalmat, a szelet és a napsugárzást egyaránt figyelembe veszi.

Az eredmények jól mutatják, mennyit számít a fajta.

Évente akár 195 veszélyes nap

A brit fajták esetében jelenleg átlagosan 117 napon fordul elő veszélyes mértékű hőség. Ez az alacsony kibocsátású forgatókönyv szerint az 2050-es évekre 143 napra nőhet, az évszázad végére pedig – magas kibocsátás mellett – akár 195 napra is emelkedhet.

Az észak-ausztráliai félszáraz területek egyes részein ezek a szarvasmarhák évente több mint 300 napon találkozhatnak számukra veszélyes hőmérséklettel.

A brahmanok valamivel jobb helyzetben vannak. Náluk a veszélyes hőségben töltött napok száma a jelenlegi 17 napról 32 napra emelkedhet alacsony kibocsátás mellett, magas kibocsátás esetén pedig akár 84 napra.