A vashiány világszerte az egyik leggyakoribb tápanyaghiány, amely fáradtságot, szédülést, ingerlékenységet és csökkent fizikai teljesítőképességet okozhat. Kialakulásában szerepet játszhat az elégtelen vasbevitel, a vérveszteség vagy a felszívódási zavar, ám egy új kutatás arra utal, hogy a szervezet vasanyagcseréjét más, eddig kevésbé vizsgált tényezők is befolyásolhatják.
A The Journal of Nutrition tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a vér magasabb lipoprotein(a)-szintje összefügghet az alacsonyabb vasraktárakkal, valamint a vaspótlás során tapasztalható eltérő válaszreakcióval – írja az eatingwell.com.
Mi köze lehet a koleszterinhez kapcsolódó fehérjének a vashiányhoz?
A lipoprotein(a), röviden Lp(a), a vérben keringő, koleszterint szállító részecske, amelynek emelkedett szintje a szív- és érrendszeri betegségek egyik ismert kockázati tényezője. Koncentrációját nagyrészt örökletes tényezők határozzák meg, ezért értéke felnőttkorban általában viszonylag állandó.
A vizsgálatban 52, 18 és 40 év közötti, alacsony ferritinszinttel rendelkező nő vett részt. A ferritin olyan fehérje, amelynek vérben mért koncentrációja fontos információt ad a szervezet vasraktárairól.
A nyolchetes kutatás során a résztvevőket két csoportra osztották. Az egyik csoport marhahúst, a másik növényi húshelyettesítőt tartalmazó ebédet fogyasztott. Mindkét csoport tagjai naponta 32 milligramm vasat tartalmazó étrend-kiegészítőt is kaptak.
A kutatók a vizsgálat kezdetén és végén vérminták segítségével ellenőrizték a vasanyagcsere különböző mutatóit, valamint a gyulladás jelenlétére utaló értékeket.
A magasabb Lp(a)-szint alacsonyabb vasraktárakkal társult
Az eredmények alapján azoknál a nőknél, akiknek a vizsgálat kezdetén magasabb volt az Lp(a)-szintjük, általában alacsonyabb ferritinszintet és kisebb teljes vastartalékot mértek.
A nyolchetes vaspótlást követően a kutatók azt is megfigyelték, hogy a kezdetben magasabb Lp(a)-értékkel rendelkező résztvevőknél alacsonyabb volt a vérben keringő vas mennyisége.
Ez arra utalhat, hogy az Lp(a) valamilyen módon összefügg a vasanyagcsere szabályozásával. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kutatás nem bizonyította, hogy a magas Lp(a)-szint közvetlenül vashiányt okozna, vagy önmagában rontaná a vaspótlás hatékonyságát.
A gyulladás azért lehet fontos, mert befolyásolhatja a vas felszívódását, raktározását és felhasználását. Elképzelhető tehát, hogy a gyulladásos folyamatok közvetítő szerepet játszanak a megfigyelt összefüggésben, ezt azonban további vizsgálatoknak kell tisztázniuk.
