A Syngenta Kft. ócsai nemesítő, és kísérleti telephelyén idén is megrendezték a káposztafélék bemutatóját, ahol megismertették az érdeklődőkkel azokat az új fajtákat, melyek napjainkban és a közeljövőben meghatározóak lehetnek a hazai termesztésben.
youtube://v/tu8Yno5acAM
A termőterület és a gazdák száma is csökken
Hazánkban egyre kisebb területen és egyre kevesebb gazda foglalkozik káposztafélék termesztésével, melyek területe idén 4000 hektár körül volt, míg húsz évvel ezelőtt ennek a területnek körülbelül a háromszorosa volt jellemző.
Ami nagyon elszomorító, hogy a karfiol területe egy év alatt 40 százalékkal csökkent mondta Antal Gyula. A Syngenta Kft. Zöldségfélék üzletágvezetője kiemelte, hogy a káposztafélék termelésénél a csökkenés oka társadalmi-, fogyasztói változásokkal, a termelői kör elöregedésével, a növényvédelem és klímaváltozás problémáival magyarázható. A káposztafélék fogyasztása napjainkban kevéssé divatos, a fiatalabb generációk egyre kevesebbet fogyasztanak-e növénycsoportból, mert a mediterrán étrend vált jellemzővé nálunk is, mely kevés káposztafélét használ.
Pedig a hazánkban szükséges mennyiséget, a lakosság teljes éves ellátását egyszerűen meg lehetne termelni.
Színes karfiolok
A színes karfiolok (régen kelvirágnak nevezték őket), nagyon mutatósak a tálalásnál, ezért az elit éttermekben gyakran alkalmazzák ezeket a fajtákat. Más országokban beltartalmi értékeik okán is többen felfedezték már e látványos konyhai alapanyagokat. A hagyományos fehér karfioloknál fontos nemesítési cél volt, hogy a termék sokáig fehér maradjon. A régebbi fajták korábban pár nap alatt bézs színűre váltottak, vagy nem maradtak ragyogó fehérek, pedig a kereskedők és fogyasztók ezt várják el. Ma már van olyan fajta, ami hosszabb ideig szép fehér marad, mert megtalálták és bevitték a fajtába a fehérségért felelős gént, erre jó példa az Andromeda F1 fajta. A zöld karfiolok klorofill tartalma magas, ami táplálkozás élettani szempontból is előnyös, a sejtmegújításban van szerepe ennek az anyagnak.
A Depurple F1 a látványos lila karfiol, melynek a kékáfonyával megegyező a flavonoid tartalma, és kétszerese, mint a kékszőlőké. Annak ellenére, hogy ennyi jó karfiolfajta van, ez a növény még nem találta meg a helyét igazán a konyhákban. Leggyakrabban levesként, vagy rántva készítik el, pedig ennél sokkal többféle étel alapanyagául szolgálhatna. A brokkolikkal ugyanez a helyzet a felhasználásuk terén.
Káposzták
A fejes káposzta termesztését sok termelő a munkaerőhiány miatt adja föl, erre megoldás lehet a gépi betakarításra alkalmas frisspiaci értékesítésre is megfelelő fajták elterjedése. A hagyományos fajták dőlnek, száruk alacsony, emiatt nehézkes a gépi betakarításuk. Erre a problémára kínál megoldást a Toreador F1., ami a cég igen kedvelt fajtája. A káposztatermesztésben is változatosak az igények. A savanyításra szánt fajtáknak jó, ha nagy fejet nevelnek, és vékonyak a leveleik. Azok, akik egész fejet is savanyítanak, a lapos fejeket kedvelik. A tárolási fajtáknál a hosszú eltarthatósági idő az elvárás. A korai, salátának szánt fajtákkal szembeni igények a rövid tenyészidő. És ezen elvárások mellé még társuk a termelési biztonság és minél több rezisztencia megléte.
A kelkáposztából készült főzeléket szinte minden gyerek utálja, de ez az a káposzta, amelyet ahogy idősebb az ember úgy kedvel meg egyre jobban, egy jó csülökkel kombinálva – mondta Antal Gyula. A szakember kiemelte, hogy a kelkáposzták szinte egyáltalán nem szerepelnek az éttermek étlapjain és a közétkeztetési kínálatban sem töltenek be nagy jelentőséget. A fogyasztók a minél fodrozottabb látványos levelűeket keresik, ám ezekkel több a növényvédelmi probléma, mint a kevésbé fodrozott levelűekkel.