A magyar tejtermelők előtt álló kihívásokról és a magyar tej jövőjéről Harcz Zoltánnal, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Az EU május 25-i döntésével elutasította a 171-es módosító javaslatot. Mi volt a javaslat lényege és hogyan értékeli a döntést a Terméktanács?
– A javaslat a mostaninál szigorúbban tiltotta volna a tej- és tejtermék-fogyasztókat megtévesztő elnevezését: megtiltotta volna a tejtermékek pozitív hatásaira és tulajdonságaira való etikátlan utalást a növényi termékeken. Maradtak számunkra más erős szabályok, és reméljük, ezekkel is meg tudjuk védeni a fogyasztókat.
Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás továbbra sem lehet megtévesztő. Pontosnak, egyértelműnek és a fogyasztók számára könnyen érthetőnek kell lennie.
Az egyértelműsítés a célja a terméktanács által elindított médiakampányuknak is. Mit várnak tőle?
– „A tej? Az tej.” elnevezésű integrált, proaktív kommunikációs kampányunk célja, hogy a médiában az erre fogékony fogyasztók kiegyensúlyozott tájékoztatást kapjanak. Fontos célunk a szemléletformálás, valamint a hiteles tájékoztatás a tej és a tejtermékek egészséges táplálkozásban betöltött szerepéről. A kampány során, egy éven át együttműködő partnerünk a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ), amelynek szakértője több alkalommal televíziós és rádióműsorban, szakmai beszélgetésekkel oszlatja el a tejjel kapcsolatos tévhiteket, bemutatja a tejtermékek pozitív hatásait és szerepét az egészséges táplálkozásban.
Melyek a legnépszerűbb tévhitek és legkártékonyabb rémhírek a tejjel kapcsolatban?
– Legmegdöbbentőbb számomra az, hogy az országos reprezentatív kutatásunk szerint a megkérdezettek 56 százaléka szerint a tartós tejben van tartósítószer!
Mi az, ami miatt a tej szinte nélkülözhetetlen táplálék minden korcsoportnak? Mit tud a tej a növényi italokhoz képest?
– A tej a szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz: fehérjéket, szénhidrátokat, zsírokat, vitaminokat és ásványi anyagokat. A tejtermékek rendszeres fogyasztása támogatja az immunrendszert és szerepet játszhat a szív- és érrendszeri, a vastagbél daganatos betegségei, a magasvérnyomás-betegség, az elhízás, a csontritkulás és a fogszuvasodás megelőzésében.
A tej italként, valamint ételek alkotójaként is szerves része a táplálkozásunknak.
Egyetértenek-e azzal, hogy a tej hozzá fog drágulni a növényi italokhoz?
– Személy szerint nagyon meglepődnék, ha a tej hozzádrágulna egy a mai napon 899 forintos literenkénti fogyasztói áron kapható, ivóvizet, mandulát csak (!) 2,3 százalékban, viszont cukrot, trikalcium-foszfátot, stabilizátorokat és emulgeálószereket tartalmazó mandulaitalhoz.
Milyen visszhangja van a kommunikációs kampánynak? Sikerült interaktívvá tenni?
– A tejsziv.hu oldalon létrehoztunk egy „Dietetikusunk válaszol – Kérdezz-felelek” chat-ablakot, amelyen keresztül ömlenek a témával kapcsolatos fogyasztói kérdések. A beérkezett kérdéseket a kérdezők részére külön-külön elektronikus úton, valamint összegyűjtve, videóüzenet formájában is megválaszolja a dietetikusunk.
Márciusban zártak le egy országos reprezentatív piackutatást a tejfogyasztással kapcsolatban. Mik a tanulságai?
– A piackutatás fő célja az volt, hogy megértsük a tejtermék-fogyasztási szokásokban bekövetkező változásokat és azt, hogy mi az oka a jelenleg még kis piaci részesedéssel bíró növényi alapanyagból készült italok/termékek gyorsuló térnyerésének. Arra is választ szerettünk volna kapni, miért hajlandó a vásárlók egy szűk rétege a ’hagyományos’ tejtermékekhez képest gyakran jelentős extra felárat fizetni ezekért a termékekért.
A nagymintás online megkérdezés egy ezer fős, a 18 év feletti magyar lakosságot nem, kor, régió és településtípus szerint reprezentáló csoportban történt.
A kutatás eredményei szerint annak ellenére, hogy az elmúlt években táplálkozásban betöltött szerepével kapcsolatban számos érv és ellenérv látott napvilágot, a termékcsoport, a tej és tejtermékek egészséges táplálkozásban elfoglalt helye vitathatatlan.
A megkérdezettek kétharmada ért egyet azzal az állítással, hogy a tej és a tejtermékek nélkülözhetetlen elemei az egészséges táplálkozásnak, illetve, hogy ezekre a termékekre az emberi szervezetnek minden életkorban szüksége van, mindemellett finomak és táplálóak is.
A növényi alapú termékek tipikus „primer” fogyasztói a nők. Az ő fogyasztásuk/vásárlásuk hat ki a család többi tagjának étkezési szokásaira. A fogyasztás motivációi között szerepel az egészséges életmódra, egészséges táplálkozásra való törekvés, a kényszerű okokból történő fogyasztás (valamilyen tejtermék-intolerancia vagy egyéb egészségügyi érintettség), a változatosabb étkezés iránti igény, valamint a fenntartható fejlődéshez történő hozzájárulás érzete is.
Viszonylag keveset hallani arról, miként határozza meg a tej beltartalmát a takarmányozás. Ösztönzi-e a Terméktanács valamilyen módon az A/2-es tej előállítását, illetve olyan takarmányozási módokat (pl. len), amelyek jelentősen befolyásolják a tej egészségre gyakorolt hatását?
– A magyar takarmányipar egyik meghatározó cége 2012 decembere óta kiemelt pártoló tagja a Terméktanácsnak, így az egészségtudatos, környezetvédő, állategészségügyi prevencióra kidolgozott komplex takarmányprogramokról és az innovatív megoldásokról első kézből kapnak tájékoztatást tagjaink.
Az egészségügyi problémákra maga a magyar tejágazat is igen aktívan keresi a válaszokat, komoly kutatás-fejlesztési tevékenységen keresztül. Ne felejtsük el, hogy a tej és tejtermékek piaca az új termékek számát tekintve világviszonylatban egyike a leginnovatívabb ágazatoknak és folyamatosan növekszik! Elég arra gondolni például, hogy 10 évvel ezelőtthöz képest szinte minden termékkategóriában van kiváló minőségű laktózmentes változat, legyen szó tejről, tejfölről, vajról, desszertről vagy sajtről. Ezeket a laktózérzékenységgel küzdők is bátran fogyaszthatják, anélkül, hogy a „normál” tejtermékekhez képest kompromisszumot kellene kötniük a termékek ízében, állagában, felhasználhatóságában.
Versenyképes-e a magyar tej az EU-ban? Miért tud a hazai boltokban még mindig olcsóbb lenni egy külföldi tejtermék?
– Ha csak a nyers tej árát nézzük, akkor a magyar nyers és fölözött tej versenyképes, hiszen az egyik legolcsóbb egész Európában. Mára a korábbi mennyiségnek csupán a harmada-negyede talál vevőre külföldön, de még mindig keresett a magyar nyers tej.
A vajaknál és a sajtoknál a bolti kínálat nagyságrendileg fele import, de ennek az az egyik oka, hogy még hiányos a hazai feldolgozókapacitás. A joghurtoknál sokkal rosszabb a helyzet.
A magyarországi tejtermelési és tejtermék-előállítási viszonyok általánosságban nem térnek el olyan mértékben a környékbeli országoknak az EU egységes piacán tapasztalható viszonyaitól, hogy az jelentős árkülönbségeket indokoljon az alapvető tejtermékek áraiban. Egy import termék lehet olcsóbb, ha például egy külföldi nagy feldolgozó mérethatékonysága vagy specializációja – kizárólag egy-két tejtermék gyártása – meg tud jelenni az árakban. Ha hasonló tejtermékpályák ugyanazon árkategóriái jelentősen eltérnek egymástól, akkor annak esetleg dömpingár alkalmazása is lehet az oka.
Mi az oka, hogy a nyers tej átlagára jóval kisebb mértékben nő, mint általában az élelmiszereké?
– A hazai nyers tej árnövekedése nem fedi le az elmúlt másfél év tejtermelői költségeinek drasztikus növekedését. Érdemes összehasonlítani az AKI (Agrárgazdasági Kutató Intézet) 2014-es és 2021-es kiadványait: tragikus a látvány, azt gondolom.
Mindeközben csak a 2021. június havi infláció 5,3 százalék, a csomagolóanyag költsége a tavaszi árrobbanás óta további 20-30 százalékot emelkedett. Elszabadultak az ipari energiaárak, négy év alatt harmadával emelkedett a bérköltség, és a január 1-jétől várható 200 ezer forintos minimálbérrel további 20 százalékos növekedése feltételezhető.
Az export-import aránya viszont javult. Miben vagyunk jók, illetve esélyesek az európai/globális tejpiacon?
– Míg 2019 ugyanezen időszakában 18, 2020-ban pedig 12 százalékkal haladta meg az import értéke az exportét, addig 2021 első három hónapjában ez a különbség 8 százalékra mérséklődött.
A célpiacokban átrendeződés is történt az előző évhez képest a közel-keleti régió importjának megerősödésével. A tőlünk délre fekvő, a szükségleteknél jóval kevesebb tejet termelő országok piaca további esélyeket kínál számunkra.
