0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 6.

Nagyon figyeljünk az alma virágzásakor

Nyíregyházán rendezte szokásos alma-növényvédelmi konferenciáját a BASF. Új technológiai ajánlásokat tettek, bemutatták a jövőre már használható új gombaölő szerüket, és figyelmeztettek az almára leselkedő újabb veszélyre.

Nagy szükség van új, környezetkímélő, a szigorú uniós előírásoknak megfelelő növényvédő szerekre, mert a hatóanyag-kivonások miatt egyre szűkül a felhasználható készítmények köre. Különösen a kertészeti kultúrákban nagy a kihívás, ahol eleve kevesebb készítményt engedélyeztetnek a gyártók. Ezért is büszke a Revysol® gombaölő hatóanyag kifejlesztésére a BASF.

Sokáig tart a fejlesztés

Mint Bereczki Máté elmondta, egy új hatóanyag 140 ezer molekula vizsgálatával kezdődik üvegházban és mikropar­cel­lákon, majd szabadföldi kísérletek indulnak, és vizsgálják a fogyasztóra és a környezetre gyakorolt hatásokat is, illetve a keresik a legjobb formulációt a leendő készítmény számára. Ha mindezen túl van egy új készítmény, már csak az engedélyeztetés évei vannak hátra.

Összesen több mint tíz év és körülbelül 300 millió euró ráfordítás szükséges tehát egyetlen új növényvédő szer kifejlesztéséhez és bevezetéséhez.

A BASF az európai szerkivonások következtében célirányosan igyekezett egy olyan azolt kifejleszteni, ami megtartva a gombák elleni biztos hatást, sokkal kedvezőbb környezeti és humántoxiko­lógiai tulajdonságokkal rendelkezik. Ez azért volt nehéz feladat, mert a megcélzott gombaenzim, ami a sejtfal felépítésében működik közre, nagyon hasonlít a gerincesek egyes enzimjeihez. Ezért célzottan olyan molekulát kerestek, amely sokkal erősebben kötődik a gombaenzimhez, mint az emberihez. Négyezer vegyület közül választották ki végül a Revysol®-t, ami 49-szer kevésbé hat a belső elválasztású mirigyekre és a szaporodásbiológiában közreműködő enzimekre, mint a korábbi azolok.

Sokoldalú, kíméletes azol

Ezzel a fejlesztéssel újra hatékony eszközt adtak a kertészek kezébe a legfontosabb gombás betegségek elleni vé­dekezéshez. Ráadásul ez a hatóanyag rugalmas molekulaszerkezetének köszönhetően hatékonyabban kapcsolódik a célenzimekhez a különböző gombák esetében, számos kórokozó ellen hatékonyabban véd, mint az ismert azolok.

Így a csonthéjasok moníliája, illetve a burgonya alternáriás betegsége esetében számíthatunk kimagasló hatásra, és rezisztenciatörésre is használhatjuk.

Az azolok negyven éve használt vegyületek, nagyon sok gombaölő készítmény hatóanyagai, ám 2022. január 1-jétől többségükkel már nem szabad permetezni. A Revyona® nevű készítményt viszont már jövőre használhatjuk gyümölcsök, szőlő és burgonya védelmére. A készítmény nagy előnye, hogy hidegben is hatékony, ami az almavarasodás megelőzésében, a csonthéjasok virágmoníliájának kivédésére kulcsfontosságú tulajdonság, hangsúlyozta Bereczki Máté. A készítmény kimagasló hatékonyságú szőlőlisztharmat és feketerothadás ellen.

Megelőzés és gyógyítás

Az almavédelem bevált készítménye a Delan® Pro, amely a jól ismert ditianon és foszforossav hatóanyagokat tartalmazza. Erős megelőző, spóracsírázást gátló hatásuk mellett serkentik a növény védekezőrendszerét. A foszforossav a növény minden részébe eljut, és erősíti az immunválaszt a fertőzésekre. Ehhez a készítmény ismételt használata szükséges, a BASF technológiájában három alkalommal szerepel, a Faban® 500 SC-vel váltogatva a varasodás leküzdésére.

Különleges kristályszerkezetű, almavarasodás ellen javasolt készítmény a Faban® 500 SC, ami hosszú ideig megtapad a levél felületén, és nedvesség hatására a benne lévő ditianon újra eloszlik a felszínen, a pirimetanil pedig bejut a szövetekbe, így a kontakt védelem mellett belső gyógyító hatására is számíthatunk.

A pirimetanil harmada marad meg ily módon a felszíni depóban, a többi a permetezést követően gyorsan felszívódik a növénybe. Ennek a kristályszerkezetnek köszönhető, hogy hidegben és melegben egyaránt hosszú hatást várhatunk a felszívódó hatóanyagtól.

Veszélyben a rezisztensek

Rossz hír, hogy egy új rokon is megjelenhetett hazánkban, az 1975-ben Új-Zélandon azonosított Venturia asperata. Azért nagy jelentőségű ez a hír, mert egyes varasodás-ellenálló fajtákat is képes megbetegíteni, amire először Franciaországban 2007-ben derült fény. Akkor az Ariane, Goldrush, Prima fajták lettek betegek. Tíz évvel ezelőtt Olaszországban a Modi fajtán jelentek meg addig ismeretlen tünetek. Hazánkban is jeleztek betegséget rezisztens fajtákon, ami valószínűleg ennek a kórokozónak „köszönhető”, idézte fel Imre László.

Intenzív almaültetvényekben különösen fontos a növekedésszabályozás, de a kedvező növényegészségügyi és termőegyensúlyra gyakorolt hatása miatt is érdemes foglalkozni vele. A növekedés visszafogására két alkalommal javasolt használni a Regalis Plust, először a hajtások 3-5 centiméteres méreténél, majd három-öt héttel később, amikor a hajtások újra növekedésnek indulnak.

A Dagonis mindkét veszélyes betegség, a varasodás és a lisztharmat ellen megbízhatóan véd, és a fertőzés bekövetkezte után is számíthatunk rá. A di­fenokonazol hatóanyag ugyanis két nappal a fertőzés után még megállítja a varasodást okozó gomba fejlődését.

A készítmény másik hatóanyaga, a Xemium pedig ráerősít erre, és egyhetes megelőző hatás érhető el vele. Így a Dagonis kilencnapos védelmet nyújt varasodás ellen.

Háromszor javasolja a használatát Bereczki Máté: pirosbimbós állapotban, a virágzás végén, és a mogyoró nagyságú gyümölcs állapotban. A kezelések közt Kumulus- és Faban-per­metezést iktassunk be lisztharmat és varasodás ellen.

Korán számítsunk a varasodásra

Imre László értékesítési vezető az almavarasodásról beszélt részletesen, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a kórokozó csak 0 °C alatt van nyugalomban, enyhe téli napokon is képes fejlődni, vagyis az áttelelő termőtestben érésnek indulnak az aszkospórák. A legkedvezőbb számukra a 12-20 °C-os hőmérséklet, majd ha tavasszal elég fény és némi csapadék éri azokat, megkezdődik az aszkospóra-szóródás, vagyis megindul a fertőzés. Ez hazánkban április–májusban szokott bekövetkezni. Nyáron ivartalanul, konídiumos fertőzéssel terjed a betegség.

Akkor keletkezik sok áttelelő termőtest, ha ősszel 4-10 °C a hőmérséklet, nedvesek a levelek és friss fertőzés következett be.

Tavaly novemberben nagyon kedvező volt a hőmérséklet és a csapadék is ehhez a folyamathoz, legalábbis az északkeleti országrészben, ahol a legtöbb alma terem. Mindössze három olyan nap volt, amikor a hőmérséklet nem érte el a 4 °C-ot, emlékeztetett az előadó. Decemberben is enyhe maradt az idő, tíz napon át volt kedvezőtlen a hőmérséklet a kórokozó számára, így a termőtestek kialakulása a hónap közepére befejeződött. Januárban leállt a fejlődés, de februárban már újra megindult, és azóta is viszonylag kedvező az idő az aszkospórák fejlődése számára. Általánosságban elmondható, hogy amikor az alma hajtásai nőni kezdenek, az aszkospóra-szóródás is megkezdődik.

Onnantól pedig alig van hőmérsékleti akadálya a fertőzésnek, ugyanis 0,5-től 30 °C-ig képesek erre a spórák. Nagyon fontos, hogy figyeljük a kiszóródott spórák mennyiségét, valamint a hajtás- és gyümölcsfejlődés ütemét, hogy megakadályozzuk a korai fertőzést, hangsúlyozta Imre László.

A hőmérséklettől függ, hogy milyen hosszú levélnedvesség mellett következik be a fertőzés, de 15 °C fölött már nincs különbség e tekintetben, 10 órás levélnedvesség enyhe, 15 órás közepes, 20 óra pedig erős fertőzéshez vezet, ha sok spóra van a levegőben.

Hidegebb időben, 6-7 °C-on ehhez egy-két nap levélnedvesség szükséges.

A védekezéshez nagyon fontos zöldbimbós állapotban beavatkozni, ahogy azt tavaly is tapasztalhatták az almatermesztők. Még ki sem nyíltak a virágok, amikor bekövetkezett a fertőzés, ami a gyümölcskezdemények csészelevelén vált láthatóvá. Almavirágzáskor és a gyümölcsfejlődés kezdetén kell nagyon odafigyelni a folyamatos védekezésre, hogy megakadályozzuk a fertőzést.

Sajnos a gomba fejlődése párhuzamosan halad az almafáéval, és a fertőzés sokáig rejtve marad a szemünk elől, mert hűvös időben sokára jelennek meg az első tünetek, például 5 °C-on három hét múlva, de 20 °C-on is eltelik egy hét, mire láthatóvá válnak.

Forrás: Kertészet és Szőlészet