A rendeletek általában hosszan, olykor bonyolultan írják le a követelményeket, éppen ezért döntöttem amellett, összefoglalom, mely lépcsőfokok vezetnek el a kistermelői tevékenység, vagyis a sajtkészítés megkezdéséig, illetve milyen – akár mások számára is hasznos – praktikus megoldásötleteket alkalmaztam a megvalósítás során.
Kistermelőként alapvető feltétel, hogy csak saját állatokkal megtermelt tej – és az abból előállított tejtermék – értékesíthető, így egyértelmű, hogy minimum egy tehén legyen a tulajdonunkban. De szarvasmarhát csak az őstermelői igazolvány kiváltását és szarvasmarha tenyészetkód igénylését követően vásárolhatunk.
Az állatokat évente kötelesek vagyunk vérvételeztetni – a gümőkórtól, a brucellózistól és a szarvasmarhák enzootikus leukózisától való mentességüket vizsgálni, valamint állomány-nyilvántartót és napi nyilvántartót kell vezetni az állatlétszám alakulásáról – a születésről, a vételről, az eladásról, a házi vágásról és az elhullásról.
A tej- és a tejtermékek értékesítéséhez azonban nem elegendő csupán őstermelői igazolvánnyal rendelkezni, külön be kell jelenteni, hogy kistermelői tevékenységet folytatunk. Engedélyt a hatósági főállatorvosnál kell váltani. A folyamat: az általa megbízott személy átveszi, ellenőrzi az állatokat, a nyilvántartást, a műhelyt, a munkafolyamatokat, majd a helyszínen tapasztalt körülményeket egy jegyzőkönyvben rögzíti. Utána a járási főállatorvos kiküldi a határozatot, ezután már csak a helyi önkormányzatnál vagyunk kötelesek bejelenteni, és már árulhatjuk is termékeinket az ország teljes területén.
Első és talán legfontosabb, hogy két helyiségre van szükségünk, egyikben leszűrjük a friss tejet, és elmossuk a sajtárt. A másikban dolgozzuk fel a tejet, készítjük és tároljuk a sajtokat. Azonban, ha nem áll rendelkezésünkre két különálló helyiség, leválasztással is könnyedén megoldhatjuk. Nálunk egy parapetfal beépítésével oldottuk meg ezt a problémát: polikarbonát, és harmonikaajtó felhasználásával húztuk fel a falat. Előnye, hogy helytakarékos, könnyen fertőtleníthető és tisztítható. A falakat célszerű csempével leburkolni, mivel a fertőtlenítés és tisztántartás szempontjából ez a legkézenfekvőbb, azonban nem csempét írnak elő, csak azt, hogy tisztítható legyen és megfelelő higiéniai feltételeket biztosítsunk. Ami a víz- és szennyvízrendszert illeti, mindkét részben hideg-meleg vízcsap és központi lefolyó kiépítése szükséges. Utóbbi praktikus is, mert az esetlegesen kiömlő folyadékokat könnyen elvezeti. A víz melegítését legkönnyebben egy kisebb villamos vízmelegítővel tudjuk megoldani, egy 20 literes bojler alkalmas erre a célra.
A műhely-részben külön kézmosó és külön kétaknás mosogató felszerelése kötelező – ugyan nem előírás az ipari mosogató, de a nagyobb mosogatómedencék megkönnyítik a munkánkat. Ami a helyiség villamoshálózatát illeti, mindenképp szükségünk van néhány konnektorra a hűtőhöz, az elektromos főzőlaphoz, illetve legalább egy fűtőtestre, mellyel télen fűteni tudunk. A hűtőszekrényt használhatjuk a tej és a sajtok lehűtésére egyaránt, azonban hosszú távon célszerűbb külön hűtőben tárolni a tejet és a sajtokat. A sajtkészítéshez és a folyamat során használatos eszközök tárolásához egy konyhaszekrény a legpraktikusabb, mert az szekrényként és munkaasztalként is funkcionál.
A tej feldolgozása során számos eszközre van szükségünk: szűrők, fazekak, fakanalak, kanalak, kisebb műanyag edények, mérőedények és sajtformák az elkészített sajtalapanyagok formázására és préselésére. A sajtműhely berendezéseinek elrendezése, az eszközök praktikussága – hogy úgymond minden a „kezünkre álljon” – elengedhetetlen, hiszen sokkal könnyebb egy jól megtervezett, hangulatos helyiségben órákat eltölteni, mint egy rosszul kialakított, lehangoló műhelyben.
Évente tüdőszűrésen kell részt venni, melyet az orvosi kiskönyvben vezetni kell. Az önkormányzatnál ki kell tölteni egy végső nyomtatványt, amelyben nyilatkozni kell a tevékenység helyszínéről – otthonról, piacról, esetleg üzletből történik majd az értékesítés –, a nyitvatartásról, az árusítani kívánt termékek köréről. Amennyiben háztól való értékesítést választunk, ám a címen szereplő ingatlan nem a saját tulajdonunk, abban az esetben egy szívességi használatról szóló papírt kell felmutatnunk, melyben a tulajdonos engedi a tevékenység végzését – ez akkor is érvényes, ha az adott személyek rokonok, illetve a kistermelő lakcíme is az adott cím (csak a ház a szüleié).
A kistermelői termékek árusítását végezhetjük háztól, illetve ha van rá kapacitásunk – a másik oldalról pedig vevői igény – házhoz is szállíthatjuk azokat. A piacokon, vásárokban való értékesítést külön be kell jelentenünk a helyi önkormányzatnál, ez egy újabb lépcsőfoka a kistermelői termékek árusításának, így ehhez több kritériumnak is meg kell felelnünk.
A kistermelői sajtműhely kialakítása és engedélyeztetése hosszadalmas és költséges, ám egy megfelelően kialakított termelési sor elősegítheti, hogy nagyobb örömmel végezzük az amúgy évi 365 napnyi munkával járó, hivatásnak/életvitelnek számító tevékenységet.
Szilágyi Szabina
