Címke: Magyar Méhészeti Nemzeti Program

A méhészetben mindig is figyelni kellett az időjárásra és annak függvényében gondoskodni a méhekről. Az utóbbi időszakban egyre egyértelműbb időjárásváltozás azonban jelentős kihivás elé állítja a méhészeket.

Ebben a cikksorozatban a Méhészet olvasói számára már ismert Randy Oliver méhészkutató méhtakarmányokra vonatkozó tanulmányát és kísérletét szemlézzük. Ebben a cikkben a kezdetekről, nevezetesen Antonius de Groot tanulmányáról és megállapításairól lesz szó.

Hosszú távú együttműködést kezdett az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel (OMME) a hazai méhek védelméért és a lakossági edukáció érdekében a magyar élelmiszeripar egyik kiemelkedő szereplője, a Sió-Eckes. Nagy István agrárminiszter a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az OMME-t a méhészeti termékek ágazatban szakmaközi szervezetként ismerte el a minisztérium.

Cikksorozatunkban egy kisléptékű felmérés adatait elemezzük. Az első részben a méhpusztulás mértékét vettük szemügyre. Ebben a részben pedig a vizsgált témákhoz kapcsolódó adatokat (téli élelem, atkakezelés) fogjuk érinteni.

Randy Oliver amerikai méhész kutatót a magyar méhészek már jól ismerik, több cikkben és előadásban számoltunk be varroa-kísérleteiről, az általa használt tartóshordozóról. Most az egész éves varroa fertőzöttséget modellező táblázatát szeretném bemutatni, mely remek eszköz ahhoz, hogy megtervezzük saját méhészetünkre szabott atkairtási stratégiánkat.

Megvizsgálták a propoliszban található flavonoidokat, melyek gátolhatják egyes koronavírusok ACE2 receptorokhoz való kötődését. A legnagyobb kötési energiával a rutin rendelkezik.

Egyes kutatók azt állították, hogy a neonikotionidok csak akkor pusztítják a méheket, ha azok hosszabb ideig különösen magas dózisnak vannak kitéve, ami a valóságban általában nem fordul elő. Ezt az állítást cáfolja meg egy kanadai kísérleti tanulmány.