Címke: vadásztársaság

Az engedély nélküli agancsgyűjtés sajnos régóta „módi” hazánkban, és a gímszarvasok évről évre növekvő állományával egyenközűen az erdőben böngészők száma is vélhetően emelkedik. De ne felejtsük, illegális agancsgyűjtést a törvény bünteti!

A vadásznapra kilátogatók számos programon vehettek részt, mint vadászkutya-, solymász- és vadászkürt-bemutató és -hangverseny, szarvasbőgő- és csalsípbemutató, terepjáró-tesztvezetés és természetesen az elmaradhatatlan vadfőzőverseny.

A vadászati törvény módosításával bizonyos esetekben az éjjellátó célzóberendezések legális használata vált lehető. Emellett szigorú feltételekhez kötötten kiskorúak is vadászhatnak.

Az őz a legelterjedtebb, hazánkban legnagyobb egyedszámban előforduló nagyvadunk. Üzekedése (párzási időszak) július második felétől egészen augusztus elejéig-közepéig tart. Ebben az időszakban többet mozogva nagyobb területet bejárnak, mint általában, útjuk gyakran keresztezi a közutakat. Felhívjuk olvasóink szíves figyelmét, hogy ebben az időszakban hatványozott figyeljenek vezetés közben!

Nemrégiben megjelentek a 1996. évi LV. Törvény módosításait érintő rendelkezések. A változások az éjjellátó eszközök alkalmazását, a vad-gépjármű ütközéseket, illetve a vadkár rendezését is érintette.

Évek óta probléma egyes vadászható fajok belterületen való megjelenése. A nyest és a róka mellett a vaddisznó és az őz, esetenként a szarvas vagy akár a medve okozhat riadalmat a lakosság körében. Ezeknek a fajoknak a belterületen okozott kártételéről sem szabad megfeledkezni, ami egyre gyakoribb ember-állat konfliktust eredményez.

Amikor még csak „ízlelgetni” kezdtem a vadászatot, nem is gondoltam, milyen sok vadászható vadfaj él hazánkban. A 2000-es évek elején más volt a vadállomány összetétele Magyarországon, mostanra a nagyvadfajaink térhódítása megkérdőjelezhetetlen, míg apróvadjaink állománya jelentősen csökkent.