A genetikailag módosított növényekkel szemben itt nem a fajok közötti génmódosításról van szó, így Magyarországon sem tiltott az előállításuk és a termesztésük. A Magyar Tudományos Akadémia tavaly év végén állásfoglalásában támogatta az új nemesítési eljárás meghonosítását, a Biokontroll Hungaria viszont elutasítja a génszerkesztést is.
Az ökológiai gazdálkodás hiteles hazai szervezetei (Magyar Biokultúra Szövetség és tagegyesületei, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és mások is) és a biogazdálkodók világszervezete, az IFOAM egyöntetűen elutasítja a géntechnikailag módosított szervezetek mezőgazdasági alkalmazását, beleértve az „új technológiák” alkalmazásával nyerteket is – mondja Roszík Péter.
Szakembereink jogi értelmezése szerint a magyar jogszabályok, kiemelten az Alaptörvény rendelkezései kiterjednek az új génmódosítási technikákra is.
Véleményem szerint az csak hipotézis, hogy nem különböznek a természetes, spontán genetikai változásoktól az ember által végrehajtott változtatások, ennek igazolására független kutatások hosszú sorára lenne szükség, a hatások környezeti és egészségügyi értékelésére, és nem kinyilatkoztatásokra. Számos olyan „eredményről” tudunk, amelynél az elvileg egy helyen létrehozott változtatás a várt eredményeken kívül nem várt eredményeket is produkált, rámutatva arra, hogy a beavatkozás – a híresztelés ellenére – közel sem annyira kiszámítható!
Ezen túl nem kérdéses, hogy a módosított szervezetek más termesztett fajtákat (értelemszerűen az ökológiai gazdaságban termesztetteket is), és genetikai kompatibilitás esetén a természetes élettársulás elemeit visszavonhatatlanul és jóvátehetetlenül elszennyeznék, génmódosított szervezetekké alakítva azokat is.
Ráadásul az ilyen szervezetekre a mezőgazdaságnak nincs szüksége, hiszen a rendelkezésre álló (hagyományos nemesítésű) fajták potenciális termőképessége még messze nincs kihasználva.
Én magam a GMO-k nem véletlenül kialakult társadalmi elutasítottságának felpuhítására szánt politikának is tartom az „új technikák” ilyen „barátságos” tálalását, amelynek súlyos következménye lehet a géntechnológiai módosítás teljes arzenáljának későbbi bevetése! – hangsúlyozta Roszík Péter.
Az ökológiai gazdálkodás négy alapelven nyugszik, ezek a Környezet, a Méltányosság, a Gondosság és az Egészség, és ezek mindegyikét sérti az élő szervezetek géntechnológiai módosítása, beleértve az új technikával elkövetetteket is – tette hozzá Roszík Péter.
